Hírek

Az EP-től is zöldülhet a közös agrárpolitika

Először szólhat bele érdemben az uniós közös agrárpolitika (CAP) alakításába az Európai Parlament (EP) a hétéves költségvetés elfogadása során, élve a 2009-es lisszaboni szerződésben megszerzett jogosítványával.

Létrehozva:

|

A múlt héten meg is tették az első nagy lépést, amikor a plenáris ülésen kialakították az EP tárgyalási álláspontját az agrárminiszterek tanácsával, illetve az Európai Bizottsággal folytatandó tárgyalásokra − a négy jelentésben összefoglalt álláspont szerint az EP a legtöbb pontban egyetért a bizottság tavaly októberben ismertetett terveivel. Szembement viszont az európai képviselők többsége az EP mezőgazdasági bizottságának állásfoglalásával: utóbbi ugyanis nem pártolta az EB-nek azt a javaslatát, amelynek értelmében a gazdák elveszíthetik a közvetlen támogatás 30 százalékát, ha nem tesznek eleget bizonyos környezetvédelmi előírásoknak. Az EP végül kitartott a "zöldítés" mellett − ellenállva egyes agrárszervezetek nyomásának −, amelynek előírásait egyébként még így is keveslik a környezetvédők, illetve a parlamenti zöldek. (Egy javaslat szerint azt kellene elérni a támogatásokkal, hogy a mezőgazdasági terület 10 százalékát tartsák fenn a vadvilág számára, az EP viszont 3 százalékról indulna − számolt be a BBC −, amit fokozatosan növelnének 5−7 százalékra.)

A képviselők helyeselték azt a bizottsági javaslatot is, hogy 300 ezer euróban maximálják az egy gazdaságnak adható támogatásokat, illetve jelentősen csökkentsék azok mértékét a 150 ezer euró fölötti kategóriában. (Ma mintegy 1500-ra teszik a "CAP-milliomosok" számát − írta a Reuters −, vagyis ennyien kapnak az unióban évi egymillió eurónál több agrártámogatást.) Azzal is egyetértettek az EP tagjai, hogy tegyék közzé, név szerint kik jutnak uniós forrásokhoz, mint ahogy azzal is, hogy például repülőterek vagy golfklubok ne kaphassanak pénzt olyan programokból, amelyek csak az aktív farmereket szolgálják (itt azonban még van egy kiskapu: az egyes kormányok maguk dönthetik el, milyen tevékenységekre vonatkozzék a tilalom).

A 2015-ben lejáró tejkvótarendszer meghosszabbítását nem támogatták az európai képviselők, a cukorkvóta rendszerét azonban 2020-ig meghosszabbítanák, szemben azzal a bizottsági elképzeléssel, hogy az is megszűnne 2015-től, együtt a cukorrépa minimumárával. Mi nem gondoljuk, hogy a szektornak még több felkészülési időre volna szüksége − idézte Dacian Ciolos, az uniós agrárbiztos csalódott reagálását az EurActiv −, az európai cukoripar veresenyképes.

Az uniós agrárminiszterek tanácsa előreláthatólag ma véglegesíti álláspontját a CAP reformjának ügyében, majd háromoldalú egyeztetések kezdődnek a tanács, az EP, illetve a bizottság illetékesei részvételével. Ciolos reményei szerint ezek még az első félévben, az ír elnökség idején lezárulhatnak, de az új mezőgazdasági politika előírásai így is csak 2015-től, egy évvel az új költségvetési periódus kezdete után léphetnek életbe.

Forrás: Napi Gazdaság

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook