Hírek

Rövidhírek Kanadából

Kanadában február végén bejelentették, hogy Alberta provinciában újabb szarvasmarhát diagnosztizáltak BSE-vel. Ez már a 12. megbetegedés, és két hónapon belül a második (legutóbb decemberben jelentettek, szintén Albertából).

Létrehozva:

|

Az állat tetemét megsemmisítették, részei nem kerültek be a kereskedelmi forgalomba. Az eset érdekessége, hogy míg decemberben egy 13 éves, most egy 6 éves szarvasmarha betegségét diagnosztizálták. Mindez azt jelenti, hogy a szarvasmarha évekkel az 1997-es BSE-ellenes intézkedések bevezetését követően született, így megkérdőjelezi az intézkedések hatékonyságát. Mint ismeretes, Kanadában 1997-től tilalmazzák a takarmányokban a szarvasmarhából vagy egyéb kérődzőből származó anyagok bekeverését.

A Kanadai Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2008. január 1-jén a kanadai szarvasmarha-tenyésztők 13,9 millió egyedet tartottak a farmjaikon, ami 1,5 %-os csökkenést jelent az elmúlt év ugyanezen időszakához képest. A csúcs 2005-ben volt, amikor majd 1 millióval több állatot voltak kénytelenek a farmokon tartani, mert a BSE fertőzés miatt az USA 2003. május 20-án lezárta határait a kanadai szarvasmarha-export előtt. A határokat 2005. július 18-án nyitották meg újra, azonban 2007. november 19-ig csak 30 hónapnál fiatalabb élőállatot lehetett az USA-ba exportálni. Utóbbi időpontot követően más az 1999. után született szarvasmarhák is beléphettek az amerikai piacra. 2007-ben már érezhető a piacnyitás hatása, ugyanis az élőmarha-export 35 %-kal nőtt 2006-hoz képest, és elérte az 1,4 millió darabot.

Ez a mennyiség azonban még mindig a 2002-es szint – 1,68 millió darab – alatt maradt. Az élőállat-export növekedése miatt a vágások száma viszont egy év alatt 6 %-kal csökkent. A gyenge amerikai dollár miatt a vágómarha kanadai dollárban meghatározott ára 5,7 %-kal csökkent 2006-hoz képest. A szarvasmarhatartók jövedelmezőségét tovább csökkentették a magas takarmányárak (a nyugat-kanadai árpa 60 %-kal, az ontariói kukorica 50 %-kal drágult egy év alatt), ráadásul a magas takarmányozási költségek miatt a hizlaldák is kevesebbet fizettek az állatokért, ami szintén lenyomta az árakat. Ezek a tényezők a sertéstartásra is kihatással voltak.

A sertések száma egy év alatt 897 ezer darabbal csökkent 14 millióra, ez 2,4 %-os csökkenés 2007-hez, 6 %-os 2006-hoz képest. Az élősertés ára és a takarmányozás költségeinek aránya 9,9, ami jóval a tízéves átlag (20,8) alatt van. A gyenge amerikai dollár ellenére így is rekordmennyiségű – 9,9 millió – élősertést szállítottak Kanadából az USA-ba 2007-ben. Ennek 2/3-a választási malac volt, melyek amerikai hizlaldákba kerültek. A vágások száma 2004. óta folyamatosan – 2006 és 2007 között pédául 2,4 %-kal – csökkent.

A szövetségi kormányzat pert veszített a Canadian Wheat Board-dal szemben a szövetségi fellebbviteli bíróságon. A per előzményeként új kormányzat célul tűzte ki a CWB monopolhelyzetének megszüntetését az árpakereskedelemben. Mindez több helyről is ellenállásba ütközött, és a CWB a kormány fenti céllal hozott rendeletét meg is támadta a szövetségi bíróságon. A másodfok helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, mely szerint a kormány túllépett a hatáskörén, mikor a CWB-t meg akarta fosztani monopolhelyzetétől. A bíróság szerint a változtatáshoz törvénymódosítás szükséges, ami viszont szakértők szerint a kormánynak nem lesz könnyű elfogadtatnia a parlamenttel.

Február 20-án bejelentették, hogy Kanada megkezdi Jordániával egy új szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére vonatkozó tárgyalásait.  

Forrás: FVM – Dr. Tóth Attila

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook