A jövőben is csökkenteni kell a madárinfluenza-járványok kialakulásának kockázatát

A jövőben is arra fogunk törekedni, hogy minden lehetséges módon csökkentsük a madárinfluenza-járványok kialakulásának kockázatát, ennek érdekében hatékony ösztönzőket kívánunk bevezetni minden olyan lépésre, amely csökkenti a kockázatot és növeli a telepek biztonságát, hogy elősegítsük a baromfiágazat biztonságos működését – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Forrás: Agrárminisztérium / Pelsőczy Csaba

A Vajdahunyad várában pénteken megrendezett 10. Baromfi Világnap szakmai konferencián Nagy István kiemelte, hogy mivel a vírus már mind a vándorló, mind a hazai vadmadarakban jelen van, egész évben folyamatos veszélyt jelent.

Az állategészségügyi hatóság minden járvány kitörésekor haladéktalanul megtesz mindent a betegség mielőbbi felszámolásáért – tette hozzá, majd úgy folytatta: gyanú esetén is ártalmatlanítják az érintett állományokat, időszakonként zárt tartást rendelnek el és járványvédelmi minimum feltételeket írnak elő.

Az agrárminiszter elmondta: a legutóbbi járvány súlyossága és területi kiterjedése rámutatott arra, hogy a madárinfluenza endémiás jelleggel szinte folyamatosan jelen lesz hazánkban, Európában és a világ számos térségében.

Nagy István hangoztatta, hogy “büszkék lehetünk az agrárium fejlődési ívére 2010-től napjainkig, hiszen nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően növekedett a termelékenység”. Magyarországon már ma is vannak olyan gazdálkodók és agrárvállalkozások, amelyek termelési mutatóikban versenyképesek a nyugat-európai élmezőnnyel – fűzte hozzá.

Azt mondta, egyvalamiben azonban további előrelépésre van szükség, ez pedig a hozzáadott érték, amit növelni kell a jövedelmezőség és a versenyképesség erősítése érdekében.

“Az a vállalásunk, hogy a termőföldtől az asztalig magyar kézben tartjuk a termelést és növeljük a magyar hozzáadott értéket” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy 2027-ig mintegy 4300 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.

Arról is beszélt, hogy a baromfiágazat a sertéságazat mellett a legversenyképesebb és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztési ágazat Magyarországon.

Leszögezte, hogy a baromfiágazatba való befektetés megtérülése kiemelkedő, amivel ráadásul hosszú távon számolhatnak az ágazati szereplők, a baromfihús ugyanis az egész világon az egyik legnépszerűbb fehérjeforrás, melynek kereslete folyamatosan nő.

A kormány képviseletében megerősítette, hogy minden eszközzel támogatják a Magyarország élelmezésbiztonságához alapvetően hozzájáruló állattenyésztőket, beleértve a baromfitartó gazdálkodókat.

Nagy István áttekintést adott az állattenyésztőket érintő pályázatokról, és arra is kitért, hogy a Vidékfejlesztési Program támogatásainak is köszönhetően európai összevetésben dinamikusan bővült az állattenyésztés teljesítménye.

“A legfrissebb uniós adatok alapján a tagállamok közül a sertés- és baromfivágásszámot tekintve az ötödik, a tejfelvásárlás esetében pedig a második legmagasabb növekedést produkáltuk 2024 januárjától novemberig” – ismertette.

“Az élősúlyban számított vágások területén tavaly a baromfi esetében 6,1 százalékos növekedést értünk el” – mutatott rá.

Megjegyezte, hogy a Vidékfejlesztési Program idén pénzügyileg is lezárul, és a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv váltja, aminek forráskerete csaknem 5400 milliárd forint, amelyből a vidékfejlesztés a 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetően 2900 milliárd forintot tesz ki.

A folyamatosan frissülő felhívások a kap.gov.hu honlapon olvashatóak – tudatta az agrárminiszter.

agrotrend.hu /AM Sajtóiroda / MTI