Hírek
Agrár-infologisztikai platformtervezet
Az Agrárlogisztikai Intézet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), további intézmények, kutatóhelyek és vállalkozások részvételével és támogatásával elkészítette az Agrár-infologisztikai nemzeti technológiai platform létrehozásának tervezetét – tudtuk meg Lőrincz Sándortól, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) agrárlogisztikai tagozatának elnökétől.
A dokumentumot a múlt héten benyújtották a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által a Nemzeti technológiai platformok kialakítására meghirdetett pályázatára, amelyek célja a nemzeti fejlődés szempontjából fontos, perspektivikus területek megerősítése.
Az Agrár-infologisztikai nemzeti technológiai platform az agrártermékek hatékonyságnövelésére, magasabb hozzáadott érték előállítására kíván koncentrálni. A gyakorlatban, a hálózati szemléletben kialakítandó platform a logisztikai, informatikai struktúrák térhódításának eredménye, amelyben az egyes termelők tevékenységei és az általuk birtokolt erőforrások is integrálhatók.
A szakember elmondta, hogy az Agrár-infologisztikai nemzeti technológiai platform rendszerén, a termelési és értékesítési lánc szereplőinek olyan kooperatív együttműködését értik, ahol a termelők megtartják önállóságukat, de erőforrásaikat egy közösen meghatározott cél érdekében, menynyiségileg és minőségileg összehangolják, termékeiket koncentráltan jelenítik meg a piacon. Az erőforrások összehangolása, a kooperációk mélysége, a mindenkori piac igényeivel összhangban valósul meg.
Az említett célok megvalósítása megköveteli a szereplők (termelők, értékesítők, feldolgozók, finanszírozók) összehangolt hálózati működését. A komplex hozzáadott érték előállításában részt vevő partnereknek; a termelőknek, értékesítőknek, beszerzőknek, szállítmányozóknak, finanszírozóknak, beleértve a technológiai transzferért felelős partnereket is, összehangolt logisztikai rendszerben kell működniük.
Nem a folyamatosan kialakuló termelői értékesítő szervezetek átstrukturálása a platform célja, hanem a szigetként kialakított egységek között működő integráció és kooperáció kialakítása a feladat, ennek révén a hatékonyabb piacra jutás és ezáltal a termelők jövedelmének növelése a cél.
A hazai agrárium számára mind az európai uniós, mind az átalakuló fogyasztói igények nagy kihívást jelentenek. A szektor minden résztvevőjének szemléletváltását a technológia váltása kényszeríti ki. Korábban a nagykereskedők által dominált és diktált felvásárlási, elosztási csatornák, termelői feltételrendszerek is átalakultak, és folyamatosan változnak a nagybani felvásárlókat egyre inkább az integrátorok váltják fel, akik igyekeznek eleget tenni a kereskedelmi, illetve megrendelői elvárásoknak megbízhatóságban, mennyiségben és minőségben is.
Az agrárszektorban a különböző termelési ágazatokban, termékkörökben folyó alapanyag- és árutermeléseknek a felvevőpiacokkal való összehangolására van szükség – hangsúlyozza Móricz Sándor. Ezzel elérhető, hogy a termelőknél, a közvetlen vásárlóknál és a feldolgozóknál egyaránt hatékonyságnövekedés jöjjön létre.
Az előzőekből következő szükségletek közé tartozik a termelési szerkezetváltás ösztönzése a piaci orientáció növelésének irányában, a technikai modernizáció, a versenyképesség és a hozzáadott érték növelése érdekében, valamint a terméklánc szereplői közötti együttműködés ösztönzése, az innováció erősítése.
Forrás: Világgazdaság