222 éve született Justus von Liebig gróf német vegyész

Mind a szervetlen, mind a szerves kémia számos területén tevékenykedett. Néhány vizsgálata a kémia későbbi fejlődése szempontjából is kiemelkedő volt. A cianátok és fulminátok izomériájának tanulmányozása nagy hatást gyakorolt a kortársakra, és a fiatal Liebig figyelmét a szerves kémiára irányította. Ezeknek a vizsgálatoknak a kapcsán ismerkedett meg egy másik kiváló vegyésszel, Friedrich Wöhlerrel. Liebig és Wöhler barátsága egy életre szólt. A két férfi sok közös kutatást folytatott. Ezek legfontosabbika a keserűmandula-olaj (benzaldehid) vizsgálata volt. Kiderítették, hogy a vegyület sok különböző reakciójában ugyanaz a kémiai csoport – más néven gyök – változatlan marad. A gyökelmélet, amelynek kidolgozásához Liebig jelentősen hozzájárult, először tett érdemi kísérletet a szerves kémia rendszerezésére. Szerves kémiai vizsgálatait nagyban segítette az az egyszerű módszer, amelyet a szén és a hidrogén analitikai meghatározására dolgozott ki. Egy másik eljárása a halogének analitikai meghatározását szolgálta. Fontos cikket írt a több-bázisú szerves savakról, és sokat tett a savak hidrogéntartalmára vonatkozó elmélet igazolásáért. Ő népszerűsítette, de nem ő találta fel a Liebig-hűtőt, amelyet gyakran használnak a laboratóriumi desztillálóberendezésekben.

Columella nyomán úgy vélte, hogy a nagy földművelő birodalmak összeomlásának oka a művelt talajok kimerülése volt (valójában a terméshozamok a legtöbb esetben az éghajlat hidegebbre fordulása miatt estek vissza). Ugyanezzel magyarázta a népvándorlásokat is, mint olyan folyamatokat, amelyekben egy adott populációt eltartani képtelen termőterületről a lakosság egy része gazdagabb földekre vándorol el. Egyebek közt így vándorolt el az ókori Görögországból a népesség tekintélyes része még a római hódítás előtt a Földközi- és a Fekete-tenger partvidékére.

agrotrend.hu / Ezen a napon