A jövőben is fontos lesz a növénynemesítés

Az akadémikus a XIV. növénynemesítési tudományos napokon az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az elmúlt 6000 évben az emberiség túlélésének egyik legfontosabb záloga volt, hogy a növények hozamát nemesítési módszerekkel növelték a tudósok. Ez manapság még fontosabb mint valaha – vélte a szakember, mivel az éghajlatváltozás miatt a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó növényfajtákat kell nemesíteni, valamint az élelmiszerigények is növekednek – utalt Kínára és Indiára, ahol a fogyasztás szerinte robbanásszerűen fog növekedni, valamint arra is, hogy mezőgazdasági növényeket használnak majd energetikai célokra és csomagoló alapanyagként is.

Arra a kérdésre, hogy a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) tartani kell-e a jövőben az embereknek, az akadémikus egyértelműen úgy válaszolt, hogy nem. Szerinte ugyanis e nélkül a technológia nélkül nem lehet a továbbiakban számottevő eredményeket elérni. Példaként említette, hogy a penicillin nevű antibiotikumokot ma már genetikailag módosított szervezetekkel állítják elő, bár erről az emberek többsége nem tud. Amennyiben hagyományos módon szeretnék gombából gyártani az antibiotikumot, úgy az rendkívül sokba kerülne, megfizethetetlen volna.

Heszky László, az MTA rendes tagja, a Szent István Egyetem tanára szerint a magyar növénynemesítés helyzete ellentmondásos, mivel a tudományos kutatók egy része bizonytalan helyzetben van, több kutatóintézet sorsa még bizonytalan, nem lehet tudni, hogy milyen szervezet működteti majd a későbbiekben, az egyetemekhez kerül, gazdasági társasággá alakul, vagy a szaktárcánál marad. Jelezte ugyanakkor azt, hogy azok a kutatóintézetek, amelyek piacképes terméket tudnak előállítani, mint például a szegedi gabonatermesztési kutatóintézet a megváltozott viszonyok között is talpon tud maradni. Példaként említette, hogy ez az intézet az elmúlt évben 2 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott, ám ebből mindössze 70 millió forintot finanszírozott az agrártárca. A kutatóintézet a működéséhez szükséges többi forrást saját bevételeiből, illetve pályázati pénzekből fedezte.

A magyar kutatók jeleskednek a gabonanemesítés területén, továbbá a szőlő- és gyümölcsnemesítésben, valamint a zöldségek- az uborka-, továbbá paprikanemesítésben. Vannak viszont olyan területek is például a pillangósok nemesítése, amely már magánkézben van, illetve megszűnt a cukorrépa-nemesítése is Magyarországon. 

Egy növényfajta nemesítése átlagosan 10-12 évig tart és ez Magyarországon mintegy 50 millió forintba kerül, ugyanakkor nagy növénynemesítő cégeknél – például a – Monsantónál – ilyen tevékenységre mintegy 100 millió dollárt, azaz 17 milliárd forintot fordítanak növényfajtánként átlagosan.

Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára az MTI-nek arról beszélt, hogy a klímaváltozás és az energetikai célú felhasználás megjelenése a mezőgazdaságban új feladatok elé állítja a növénynemesítőket. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy azok a kutatóintézetek, amelyek a minisztérium fennhatósága alá tartoznak jelenleg, már ott is maradnak. A kutatóintézetek stratégiáját jelenleg dolgozzák ki és szeretnék erősíteni köztük az együttműködést.

A konferenciát üdvözlő előadásában a minisztériumi vezető kitért arra is, hogy jelenleg Magyarországon nincs köztermesztésben GMO-növény. Utalt ugyanakkor arra, hogy ez a technológia a világon egyre gyorsabban terjed, és Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy engedélyezni kell ezen növényfajták köztermesztését.

Beszélt ugyanakkor arról, hogy Magyarországon a GMO-növények elterjedése viszonylag lassú lesz, mert e tekintetben mind a szakemberek, mind a közvélemény rendkívüli módon megosztott. Emellett jelenleg Magyarország számára nagy gazdasági előnyt jelent, hogy az itt előállított vetőmagok GMO-mentesek, ami 10-50 százalékos árelőny a többi előállítóval szemben.

Forrás: MTI