Búcsú az egy- és kétforintosoktól

A kerekítési kötelezettség a bankkártyás fizetéseknél, az elektronikus pénzmozgásoknál (átutalásoknál) nem kötelező, hiszen az 1 forint mint elszámolási egység a jövőben is megmarad. A kerekítés lényege egyébként az, hogy a 10 marad 10, a 11-ből és a 12-ből 10 lesz, a 13-ból és a 14-ből 15 lesz; ugyanígy marad a 15 15-nek, a 16-ból és a 17-ből 15 lesz, a 18-ból és a 19-ből 20 lesz.

A Pénzügyminisztérium a kerekítés szabályairól törvénytervezetet készített, melyet a múlt héten tárgyalt a kormány.

Tekintettel arra, hogy a kerekítési törvénytervezet alapján a kerekítési különbözetet nem kell bizonylatolni, a pénztárgépeket nem kötelező átállítaniuk a kereskedelmi szektor szereplőinek. A kereskedők szabad üzletpolitikai, belső ügyviteli, pénzkezelési döntésén múlik tehát, hogy átállítják-e a pénztárgépeiket, vagy pedig a pénztárosok fejben végzik a kerekítést. Információink szerint a nagy áruházláncok közül is többen ez utóbbi megoldást fogják választani.

Az érmebevonás háttere. Az elemzések azt mutatják, hogy az egy- és kétforintos aprópénzeket az emberek már régóta egyre kevésbé használják, mivel önmagukban nincs számottevő vásárlóértékük. A gyártott érmék nagy része elkallódik, elvész, így aktívan nem vesz részt a készpénzforgalomban. Ezen túlmenően a fémek világpiaci ára az utóbbi években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többletráfordítást okoz a közpénzből gazdálkodó Magyar Nemzeti Bank s így az egész ország számára. Hiszen egy egyforintos névértékű érme költsége 4-5, a kétforintosé pedig 7–12 forint.

Miután az egyforintosból az elmúlt öt év átlagát nézve évente 80, a kétforintosból pedig 73 milliót gyártottak, nem nehéz kiszámolni, mekkora ráfizetést jelent ez a jegybanknak, de végső soron a gazdaság valamennyi szereplőjének, akiknek a jövőben már nem kell ezekkel a kis címletekkel „bajlódni”.

Éppen ezért a Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy ez év március 1-jén kivonja a készpénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket. Márciusig mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy a nála lévő 1 és 2 forintos érméket vásárlásai során felhasználja, vagy jótékony célra elajándékozza. A kereskedők címletenként 50 darabot kötelesek elfogadni egy-egy érméből fizetéskor. A posta és a kereskedelmi bankok címletenként 100 darabot díjmentesen váltanak be.

Szintén márciustól a kereskedelmi bankokban, a takarékszövetkezetekben, valamint a posta fiókjaiban legalább fél évig díjmentesen lehet beváltani az egy- és kétforintosokat, a Magyar Nemzeti Bankban pedig egészen 2013. március 1-jéig.

Nemzetközi körkép: erre és arra is vannak példák

Bevontak
Csehország. A cseh jegybank 2003. október 31-én vonta be a cseh korona 10 és 20 haléres váltópénzét, ami az akkori árfolyamon átszámítva 0,8 és 1,6 forintnak felel meg. Korrigálva ezt az az óta bekövetkezett inflációval, a 10 és 20 haléres érmék 2003. évi bevonása egybevág az egy- éskétforintos érmék bevonásának időzítésével. Ez év augusztus 31-én a 50 haléres érmét is bevonják, ez a jelenlegi árfolyamon mintegy 4,5 forintnak felel meg.
Új-Zéland. 1990 áprilisában vonták be az egy- és a kétcentes érméket, ami az akkori árfolyamon átszámolva 1,3, illetve 2,6 forintnak felelt meg, miközben 1990-ben még Magyarországon a 2 filléres érme is forgalomban volt.

Kerekítenek
Finnország. Egyedül itt van a készpénzes és egyes készpénz nélküli fizetési formáknál (bank- és fizetési kártyák) öt centre vagy annak többszörösére történő kerekítésről szóló törvény. A kerekítés szabálya a PM által tervezettel megegyezik. A kötelező kerekítés miatt váltópénzként nincs szükség az egy- és a kétcentes érmékre.
Hollandia. 2004 óta van lehetőség a készpénzes fizetések végösszegének a legközelebbi 5 centre történő kerekítésére. Az eljárást a kereskedők szabadon választhatják és alkalmazhatják, ha erről előre tájékoztatják vásárlóikat. Nem a vásárlás egyes tételeit, hanem csak annak végösszegét kerekítik a fenti finn előírásnak és a Magyarországon tervezett gyakorlatnak megfelelően.

Forrás: Világgazdaság