Vetésszerkezet átalakulás, ármozgások és járványhelyzet

Két héttel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a napraforgó vetésterülete meghaladhatja a kukoricáét, így az akkori állapotok alapján 750 ezer hektáron vetettek napraforgót és az adatok szerint 800 ezer hektár fölött volt a kukorica vetésterülete. Csütörtökön komoly változások láttak napvilágot: most 740 ezer hektár kukorica vetésterületről érkeztek beszámolók. Ebből kiindulva – 7 tonnás átlaggal számolva – ez nem több, mint 5 millió tonna, ezért a kukoricánál a vetésterület soha nem látott csökkenést mutat. Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint ez a változás már óvatosságra int mindenkit.

Forrás: pixabay.com

Európa átlagos év előtt áll a növénytermesztést tekintve – főleg az őszi vetéseket nézve. Búzatermesztésben kiemelkedő lehet Franciaország, ahol 7 tonna a tervezett termésátlag, míg a leggyengébb ország az a Spanyolország, ahol csak 4 tonnát vetítenek előre. Az agrárpiaci szakértő szerint a magyar termésátlagban jobbak a kilátások, mint tavaly, ugyanis 6 tonna fölöttit várunk mind a búzánál, mind pedig az árpánál. Ha visszaemlékszünk, tavaly 5,5 tonnás termésátlagok voltak

-Az elmúlt egy-két hónap a csapadéknak köszönhetően sokat változtatott a kilátásokon, hiszen országszerte 80-100 milliméter csapadék esett, viszont ha az elmúlt 10 év átlagát nézzük 3 hónapra visszatekintve, akkor a Duna körül határvonal alakult ki: a Dunántúlon 30-40 milliméterrel nagyobb a csapadékmennyiség, mint az elmúlt 5 év átlagában, viszont a Dél-Alföldön ugyanennyivel elmarad ez a szint. Ettől függetlenül a búza, az árpa és a repce betakarításánál pozitív előrejelzéseket látni, vagyis egy átlagos évet meghaladó évre számíthatunk az őszi vetéseknél -összegezte Kulik Zoltán.

Napraforgó, vagy kukorica?
A napraforgóval szemben továbbra is nagy a bizalom: tavaly 670 ezer hektár volt a vetésterület, míg idén 750 ezer hektár. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a kukorica jóval inkább kiszolgáltatott az időjárásnak, ami miatt a gazdák bizalma megingott. Az árak is érdekesen alakultak: az új betakarításnál a takarmányárpa ára 60 forint körül van kilogrammonként, a búzáé 65-70 forint. Új kukoricára már vannak kötések 70-72 forint között. A gazdáknak fontos az a hír, hogy soha nem látott alacsony áron lehet extrahált szójadarát vásárolni 140-145 forint környékén, ami kirívóan jó összeg, ezért aki még nem fedezte le az idei év szójadara kötését, az tegye meg, mert ez soha nem látott alacsony árakat jelent.

-Az április közepétől mostanáig tartó időszak jóval kedvezőbb volt, mint az elmúlt két-három év hasonló időszaka, tehát jó alappal indulhatnak a tavaszi vetések és mivel mindenki elvégezte a legfontosabb teendőket, így mostantól az árakat figyelik a gazdák. Ezek az árszintek a 60-70 forinttal most lejjebb vannak az előző évek átlagához képest, ami jó hír az állattenyésztőknek, de rossz hír annak, aki csak növénytermesztéssel foglalkozik -mondta a Vitafort Zrt. első embere.

Válságok sora az állattenyésztésben. Hol a vége?
Soha nem volt még ilyen állategészségügyi helyzet Magyarországon, amikor egyszerre van jelen több járvány, ezért nincs olyan állatfaj, amelyre ne leselkedne valamilyen veszély. A legnagyobb problémát az elmúlt három hónapban a ragadós száj- és körömfájás jelentette, az érintett öt üzemben 15 és 20 milliárd forint közötti a kár és tudatosítani kell magunkban azt, hogy nem nyugodhatunk meg, mert április 17-én volt a legutolsó kitörés, viszont a lappangási idő két hét, de még három hónapot kell kivárni ahhoz, hogy leküzdhessük ezt a nehézséget. Közben itt van országhatáron belül a sertéspestis, a baromfiinfluenza pedig folyamatosan a tenyésztők életének részévé vált.

Kulik Zoltán azt mondja, hogy az állattenyésztőknek teljesen újra kell gondolni a járványügyi intézkedéseket: ami például a baromfinál nagyobb fegyelmet igényelt, az a szarvasmarhatelepen kevésbé volt fontos, de ez a gondolkodás megváltozott. Ez befolyásolja a továbblépést, hiszen óriási igényt adtak be a gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére, de most óvatos mindenki. Mindenki azt várja, hogy a nyár végével kijönnek az új pályázatok és utána a bankok is arra készülnek, hogy elindul a soha nem látott fejlesztési hullám, mert nagy szükség van a hatékonyság javítására az élelmiszeripari cégeknél és a nagyobb állattartóknál is.

-Mi takarmánygyártók akkor lehetünk nyugodtak, ha ezeket a fejlesztéseket az érintettek elvégzik, akik nem két-három, hanem tíz években gondolkodnak az állattenyésztés jövőjéről -mondta Kulik Zoltán.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu