Sok helyen még nem aratták le a kukoricát

Vannak szerencsés kivételek is. Krieser János, a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, aki egyben a megyei gabonaválasztmány tagja is, elmondta, ők már túl vannak a betakarításon. A hagyományok szerint ugyanis szeptemberben mindig befejezik ezt a munkát, mert számításaik szerint így a betakarítás költsége alacsonyabb. A kukorica víztartalma ugyan magasabb még ilyenkor (tizennyolc–húsz százalék, vagy még annál is több), de saját szárítójuk van – tette hozzá, írja a teol.hu.

Amíg a tárolók tele vannak, addig nem tudják hova tenni a kukoricát – fotó: publicdomainpictures.com

Náluk a legfontosabb szempont, hogy sokat teremjen az adott terület. Idén az átlag hektáronként kilenc tonnára jött ki, ami fedezi a ráfordítási költségeket, de a jelenlegi árak mellett nagy haszon nincs rajta.

Krieser János elmondta, náluk egy hektár kukorica termelési költsége háromszázhúszezer forint körül alakul.

Az a termelő, aki nem tudja biztosítani a nyolc tonna feletti szintet hektáronként, nem könyvelhet el hasznot az idén. Jelenleg egy tonna kukoricáért ugyanis negyvenezer forint körüli összeget fizetnek, ami nagyon gyenge árnak számít, hiszen 2011-ben például Tolna megyében – jóval olcsóbb gázolaj, vetőmag, növényvédő szerek, műtrágya, gépalkatrészek mellett – ötvenkétezer forintot fizettek a felvásárlók egy tonna tengeriért.

A negatívumok figyelembevételével sem lehet azonban teljesen kihagyni a vetésforgóból a kukoricát, bár évről évre csökken a vetésterülete a megyében. Míg tíz éve százezer hektár felett volt, mára csak hetvenezer körül alakul.

A gazdálkodók többsége immár évek óta bevállalta a zöldítést, ami azt jelenti, hogy olyan növényt vetettek (például, káposztarepce, mustár, olajretek, vegyes takarmánykeverék) mely kiváló zöldtrágyának. Az uniós területalapú támogatásnál ugyanis akkor számíthatnak magasabb összegre a gazdák, ha a zöldítésnek is eleget tesznek.

– A termőföldnek bizonyára jót tesz a zöldtrágya, mi mustármag és bíborhere keveréket használtunk, de több lett vele a feladat – mondta Horváth Attila, bátaszéki gazdálkodó.

Hozzátette, vetés előtt és a zöld növény talajba forgatása előtt is be kell jelenteni a kormányhivatalnál, majd legalább 60 napig kell a választott növénynek a területen lenni. ők így tudják ellenőrizni, hogy a zöldítést nemcsak bevállalta a gazda, hanem el is végezte. Ugyanakkor a zöldítés pluszfeladatot jelent a vetéssel, a talajmunkákkal, arról nem is beszélve, hogy a gazdálkodó úgy látja, több növényvédelemre is szükség lesz, hiszen a zöld­trágyás területen felszaporodtak a bolhák.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének adatai szerint, a kukorica és a napraforgó terméseredmények az ország egészét nézve a csapadékmennyiség miatt rendkívül eltérőek, akár egy gazdaságon belül is.

Ahol már felszabadult a terület, vagyis levágták a kukoricát, a napraforgót, a szóját, a cukorrépát – ez utóbbiból ezernégyszáz hektárnyi van a megyében –, ott tudták elkezdeni az őszi vetésekhez a talajelőkészítést, mondta dr. Vörös Géza agrármérnök.

A szakember hozzátette, a szója betakarítását most kezdték el, viszonylag új növényről van szó, ebből a megyében ötezer hektárnyit vetettek a gazdák, ennek öt százalékát vágták le eddig, és hektáronként 2,7 tonna az átlagtermés.

A repce vetése viszont már befejeződött a megyében, van, ahol ki is kelt a növény. Jövőre – egy kis szerencsével – tizenötezer-háromszáz hektáron lehet ebből a növényből betakarítás. A vetési szándék őszi árpából kilencezer-hétszáz hektárnyi, őszi búzából pedig negyvenötezer hektár.

agrotrend.hu / teol.hu