Tarlókezelés szakszerűen mikrobiológiai készítménnyel

A betakarítás után az egyik legfontosabb feladat a szármaradványok szakszerű kezelése mikrobiológiai készítménnyel és beforgatása a talajba. A következőkben számos szakmai érvet sorolunk fel, miért van nagy jelentősége ennek a műveletnek.

A termőföldeken maradt növényi maradványokban még viszonylag sok értékes tápanyag található. Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérhet hektáronként.  A tarlómaradványok (szár + gyökér) komoly mennyiségű növényi tápanyagot hordoznak magukban a következő kultúra számára, hiszen hektáronként akár 80-100 kg N, 30-50 kg P és 50-100 kg K hatóanyaggal egyenértékű hasznosítható tápanyagforrást is biztosíthatnak. Emellett nem elhanyagolható a szárbontás után a talajban maradó mezo- és mikroelem tartalom is, tekintve, hogy talajaink fokozódó mikroelem szegényedésének számos kedvezőtlen humán-élettani hatása is ismert.

1. kép: Kukoricatarló. A kukorica szántóföldi mellékterméke – 10 tonna szemtermés esetén – több mint 90 kg nitrogén, 45 kg foszfor (P₂O₅), és akár 160 kg kálium (K₂O) tartalommal is rendelkezhet hektáronként.

A talajszerkezet javításában nagy szerepe van a növényi maradványok szakszerű kezelésének és talajba történő beforgatásának. A jó szerkezetű talaj mikro- és makroaggregátumokat tartalmaz, amelyek szervesanyagból, agyagszemcséből, baktériumokból álló kis egységek, melyeket gombafonalak fűznek nagyobb egységgé. Így alakul ki a talaj morzsalékossága. A megfelelő szerkezetű talaj jobb víz- és hőháztartással rendelkezik, képes megtartani és tárolni a vizet. Ezzel a csapadékhiányos időszakokat jobban át tudja vészelni a növényállomány. Így csökkenthetjük az aszály okozta károkat.

A szárbontásnak jelentős szerepe van abban, hogy megvédhetjük a növényeket a fertőzésektől. Azzal, hogy viszonylag gyorsan és szakszerűen el tudjuk bontani a növényi maradványokat, nem engedünk életteret a patogén gombáknak, nem tudnak elszaporodni. A fuzárium az egyik leghatékonyabb cellulózbontó képességgel rendelkezik. Ha elterjed, akkor a következő évben jelentős összegekbe kerülhet a növényvédelem. A szklerotínia megelőzése szempontjából is nagy jelentősége van a szárbontásnak, ugyanis a betegség széles tápnövénykörét figyelembe véve szinte képtelenség csak vetésváltással védekezni.

Összefoglalóan a növényi maradványok mikrobiológiai készítményekkel történő szakszerű kezelésével és a talajba történő beforgatásával számos pozitív hatást érhetünk el. Az alábbiakban foglaljuk össze miért van jelentősége a szakszerű tarlókezelésnek:

1. Szervesanyag visszapótlás történik
2. Növekedik a talaj humusztartalma
3. Javul a talajszerkezet
4. Növekedik a talaj vízmegtartóképessége is, az aszály okozta károk csökkennek
5. Patogén gombák élettere csökken, visszaszorulnak
6. A pentozánhatás elkerülhető
7. Kevesebb műtrágya, gazdaságosabb termelés

Az AÖP támogatási rendszerben a növényi szármaradványok mikrobiológiai készítménnyel történő kezelése 2 pontot ér a meghatározott feltételekkel.

A tarlóbontó mikrobiológiai készítmények használata egyszerű. A cellulózbontót a termék címkéjén olvasható dózisban és vízmennyiséggel közvetlenül a felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Érdemes a kijuttatás és a beforgatás műveletét egymenetben elvégezni.

A Magyar Talajvédelmi Szövetség Tagjainak tarlóbontó mikrobiológiai készítményei megbízható minőségűek és hatékonyan működnek. Keresse a cégeket az alábbi elérhetőségeken.

https://youtu.be/4NPzTBnWVTU

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

Szövetséget támogató tag:

Szakmai együttműködő partnerek:

Magyar Mikrobiológiai Társaság alapítványa