Búzából nem a rekordtermés, hanem a magas minőség számít idén

Országszerte emelkedett a kalászosok aránya a vetésterületben, viszont Dél- és Kelet-Magyarországon sokkal kevesebb kukoricát vetnek el idén. Ennek helyére értelemszerűen valamit terveznek a gazdálkodók, ezért elsősorban kalászosokban gondolkodnak, hiszen azok jobban ellenállnak az aszálynak, így a búza aránya ezen a területen jelentősen növekedett, viszont a Dunántúlon nem csökkent a kukorica vetésterülete.

Összességében így sem jó a helyzet a kukorica vetésterületével, ami a történelmi aszály előtt 1 millió hektár volt, idén pedig 600-700 ezer hektárra csökkent, ami országos viszonylatban nagyon alacsony. A kalászosok vetésterülete tehát emelkedik, ami nagyon fontos a nemesítőknek is és remélik, hogy a gazdálkodók jobban odafigyelnek a minőségre. Ebben bízik Cseuz László, a Szegedi Gabonakutató nemesítője is. Mint mondja, nem azoknak a fajtáknak a vetésterülete növekedett, amelyek a rekordtermésükkel tűnnek ki, ugyanis a búza átvételi ára még mindig igen alacsony. Inkább azokat a fajtákat keresik, amelyek magas fehérje-, és nedves sikértartalommal rendelkeznek, ezért a minőségi feltételekre koncentrálnak a gazdák.

Az is érdekesség ebben az évben, hogy a korábban legcsapadékosabb Nyugat- és Észak-Dunántúl volt az év elejétől kezdve a legszárazabb, ezért ha kapunk még esőt, akkor nem lesz probléma a fejlődéssel. A szakember azt is elmondta, hogy a betegségek is nyomokban fordulnak elő a fejlődési időszakban – ilyen a lisztharmat és a sárgarozsda.

-Fajtafüggő, hogy mi határozza meg a fejlődést, de amikor a bokrosodás fenolfázisán túl van a búza, akkor a fagy rosszul érintheti, mert ilyen időszakban a télálló képessége megszűnik és megindul a szárba menetel. A jelentős fagyok károkat okozhatnak, viszont az éjszakai és hajnali fagyok nem tesznek már kárt –összegezte Cseuz László.