Hírlevél
Kiemelt hírek
Szántóföld
Az aszpergillusz okozza idén a legnagyobb gondot a kukoricatermesztésben
A hazai kukorica termesztők életét a 2022-es száraz évjárat és az ebből eredő fuzárium fertőzöttség következtében kialakuló DON mikotoxin szennyezettség után az idei éven egy másik fonalas gomba, az aszpergillusz keseríti meg.
Több gazdálkodó is beszámolt róla, hogy a betakarított kukoricáját az aszpergillusz gomba okozta aflatoxin szennyezettség miatt nem veszik át a feldolgozó üzemek. – írja a Kukorica Kör Egyesület.
A gazdák nagy része tárolja a betakarított termést, arra várva, hogy később mégis tudja értékesíteni a kukoricát. Vajon jó megoldás a kivárás és tárolás, tényleg később majd jobban értékesíthető lesz a kukorica?
A választ a jövő tudja majd megadni, de fontos, hogy a kórokozót ismerjük, amivel szemben állunk, és ami ezt az idei nagy mikotoxin szennyezettséget okozza a szántóföldeken a kukoricában.
A hazai aszpergillusz fertőzöttség kukoricában elsősorban az Aspergillus flavus, Aspergillus parasiticus és Aspergillus niger fajok okozzák, amelyek toxintermelő fajok (például aflatoxinokat termelhetnek).
Ezek a mikotoxinok egészségügyi kockázatot jelentenek az emberek és a haszonállatok számára, mivel a kukorica és a kukoricából készült termékek fogyasztása révén bejuthatnak a táplálékláncba.
Az aszpergillusz melegégövi kórokozók; hazánkban az utóbbi évek száraz és extrém magas hőmérsékleti viszonyai kedveztek megjelenésüknek. Az optimális hőmérséklet a növekedésükhöz általában 20-30 °C között van.
A magas páratartalom segíti a spórák csírázását és a gombák növekedését, erre kifejezetten tárolás során érdemes odafigyelnie a gazdálkodónak, hiszen a kórokozó nem csak a szabadföldön, hanem a tárolóban is tud terjedni és akár termelni a mikotoxint is.
Fontos azonban látni, hogy a kórokozót a szántóföldről hurcoljuk be a tárolóba, ezért a fertőzöttséget leküzdeni a szántóföldön érdemes.
Fotó: karkep.hu
A FERTŐZÉS KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK KUKORICÁBAN
IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK: Az aszpergillus gombák kedvező környezetet találnak meleg, száraz időjárási körülmények között, különösen a betakarítás előtti időszakban.
NÖVÉNYEGÉSZSÉG: A kukorica egészségi állapota is befolyásolja a fertőzöttség mértékét. A gyengült, úgynevezett diszpozíciós állapotban lévő növények fogékonyabbak fertőzésre. Ez az idei év viszonyait tekintve elég nagy kockázati tényező volt, gondoljunk csak a teljesen sárga vagy akár fehér kukoricatáblák látványára a nyár közepén az extrém aszály következtében!
A betegségekkel és kártevőkkel szembeni védelem hiánya növelheti a fertőzés kockázatát. Az idei évben tapasztalt nagymértékű rovar kártevők (gyapottok bagolylepke és kukoricamoly) jelenlétének fényében így tehát nem meglepő, hogy a kórokozó könnyen meg tudott telepedni a kukorica növényen.
TALAJMŰVELÉS: A mezőgazdasági művelésmódok, mint a vetésforgó, a talajelőkészítés, valamint a betakarítás utáni tárolás módja szintén hatással van a fertőzöttség mértékének alakulására és így közvetetten a mikotoxin szennyezettségre is.
TÜNETEK
Az aszpergilluszos betegség tünetei a csövön megjelenő zöldessárga (Aspergillus flavus) vagy fekete (Aspergillus niger) konídium (ivartalan spóra) gyep formájában jelenik meg. Bővebben itt.
Aspergillus flavus fertőzés
Kép: agro.bayaer.co.hu
LEHETSÉGES VÉDEKEZÉS ELLENE
Az aszpergillus fertőzöttség elleni védekezés kukoricában leginkább e megelőzést jelenti. Rezisztens fajták nem állnak rendelkezésre. A legnagyobb lehetőségek az agrotechnikai lehetőségekben rejlenek; vetésváltás, talajművelés és a folyamatos monitoring. Ahol a rovar kártevők ellen nem történik megfelelő és hatékony védekezés, ott nagy aszpergillusz fertőzöttségre lehet számítani. Az egészséges növényállomány, a megfelelő tárolási körülmények és a tárolás során is rendszeres monitoring segíthetnek csökkenteni a mikotoxin szennyezettség kialakulásának kockázatát.
Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu