A szója vetésterülete tavaly 110 ezer hektár volt, ami a dupláját jelentette a korábbi éveknek. Ennek a növekedésnek több oka is volt: az egyik a növényhez tartozó kiegészítő szemes fehérjetámogatás, amelynek a borsótermesztésben már vannak hagyományai. Ez az összeg 50 és 60 ezer forint között volt hektáronként, ami sok termelő számára teszi vonzóvá ezt a növényt, illetve ezt a kultúrát. Az idei kilátásokról kérdeztük Perczel Pétert, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetőjét.
Mint mondja, a támogatástól függetlenül is elindult a szója vetésterületének a növekedése, mert más szántóföldi kultúrákban nem voltak kedvezők az értékesítési-, illetve a termés átlagok – gondoljunk csak a kukoricára és a napraforgóra. Az ezeknél jelentkező problémák miatt sokan elfordultak ezektől a kultúráktól és kerestek alternatív megoldásokat. Az egyik alternatívaként kínálkozott a szója, ami a vetésszerkezetben nagyon jól elhelyezhető.
Forrás: pixabay.com
A termesztők már tudják, hogy jó elővetemény az ezt követő növénykultúrák számára, hiszen légköri nitrogént köt meg és így a bekerülési költsége, tehát a hektáronkénti termelési költsége is elmarad a nagy szántóföldi kultúrákhoz képest.
Az előbb említett kiegészítő fehérje növénytámogatásra szintén támaszkodhatnak a termesztők, akik kiszámítható piacon értékesíthetik a megtermelt szóját. Az Európai Unió nagyon sok éve nettó importőr szójából, hiszen a takarmányipar és a humán célú felhasználás sokkal nagyobb szójamennyiségét igényel, mint az Európai Unió megtermelt mennyisége, és ez a nettó import olyan országokból származik – elsősorban Dél-Amerikából, vagy Észak-Amerikából -, aminek 90 százalékagenetikailag módosított
-összegezte a cégvezető.
Mivel az unióban nem termelhetők ilyen növények és ilyen kultúrák, ezért az itt előállított termés garantáltan GMO-mentes, minőségi termés. Itt csak az a kérdés, hogy akár a magyar termés, vagy az unió más országaiban megtermett mennyiség hol és mikor kerül felhasználásra?
A magyar termés egy része egyébként itthon maradt, viszont mivel Ausztria, Svájc, Németország többet tud fizetni, ezért a hazákban megtermelt GMO-mentes szója egy része Nyugat-Európába került, és csak egy részét használják föl Magyarországon, hogy a megfelelő hőkezelést követően fogyasztható, illetve felhasználó legyen a takarmányiparban. A humán célú felhasználás is jelentős, hiszen a szója alapanyagként elég sok élelmiszerben megtalálható, illetve van olyan felhasználás, ami közvetlenül szójából készül, ilyen a tofu.
A szójáról nem mondható el, hogy egy nagyon olcsón termelhető kultúra, de összevetve egy intenzív kukoricával mindenféleképpen alacsonyabb az önköltsége, vagy a termelési költsége. Ez részben abból is adódik, hogy mivel légköri nitrogén megkötésére alkalmas növényről van szó, ezért a tápanyag utánpótlási gyakorlata eltér a nagy szántóföldi intenzív kultúrákétól, tehát kevesebb tápanyagot igényel. Ezen belül is a nitrogén az, amivel talán a legjobban gazdálkodik és nagyobb mennyiségű nitrogént hagy maga utána a következő növénynek – ezért említettük azt, hogy egy kiváló elővetemény más növények számára -mondta Perczel Péter.
Az egyéb művelési költségeit tekintve túl sok eltérést nincs: ugyanúgy van gyomirtási igénye, ugyanúgy védekezni kell adott évjáratokban az atkák vagy más rovarkártevők ellen, illetve néhányan védekeznek adott évjáratban a gombabetegségek ellen is, ami nem feltétlenül jellemző Magyarországon, de mindenféleképpen ezekre is figyelni kell. Összességében még mindig problémamentesebbnek tekinthető, mint sok más jelentősen nagyobb területen termelt kultúra.
Két nehéz aszályos éven vagyunk túl: tavaly a szója az elvárásokhoz képest gyengébben szerepelt, ugyanis az elmúlt években a szója termése összevethető volt a napraforgó termésével. Tehát országos átlagban – ha három tonnáról beszélünk -, akkor a szója is tudja ezt. Voltak olyan évek, amikor a szója termésátlaga Magyarországon meghaladta a napraforgóét. Bár összehasonlításként el kell mondani, hogy napraforgót 600-700 ezer hektáron termesztenek, a szója a 24-es év előtt pedig 60-70 ezer hektáros kultúra volt.
A genetikai potenciáját tekintve a szója sokkal többre képes, hiszen 6-7 tonnát is bőségesen lehet termelni, de ehhez mindennek – az időjárásnak és a jó termesztési gyakorlatnak – össze kell állnia.
A szója jól bírja a meleget, de egy idő után reagál arra, ha nincs megfelelő mennyiségű csapadék, hiszen a termésképzéshez ugyanúgy elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű víz. A sok biztató hírek ellenére idén a vetésterület csökkenni fog, mert a tavalyi betakarítási eredmények nem hozták azokat az elvárásokat, amelyeket a szójatermesztők joggal támasztottak a kultúrával szemben. Ez a trend megfordulhat akkor, ha idén átlagos, vagy akár jobb termés lesz.
Perczel Péter végül azt is elmondta, hogy „az Isterra berkein belüli zajló szója nemesítés elsősorban a korábbi érés csoportokra koncentrál, de a mi kínálatunkban is megjelennek ennél hosszabb tenyészidejű szójafajták is. A mi feladatunk az, hogy az általunk képviselt fajtákról a lehető legtöbb információt biztosítsuk a termelőknek. Gondolok itt arra, hogy nagyon sok kísérletet végzünk vetésidővel, sortávolsággal, tőszámmal és mindenféle egyéb olyan paraméterrel, amelyen meg tudjuk mondani a termelőknek: melyek azok az optimális viszonyok, agronómiai jellemzők, amivel érdemes ezeket a fajtákat elvetni”.
agrotrend.hu / Növényvédőszer