Mezőgazdaság 2024: csökkent a termelés alacsonyabb költségek mellett

A mezőgazdaság által megtermelt teljes termékmennyiség (a teljes kibocsátás volumene) Magyarországon 3,7 százalékkal csökkent, amelyhez a növénytermesztési termékek 9,9 százalékos csökkenése és az állattenyésztés által megtermelt termékmennyiség 4,9 százalékos bővülése járult hozzá. Az EU-ban eközben a legtöbbet termelő országok közül Franciaország agrártermelése 3,5, Németországé pedig 0,5 százalékkal mérséklődött. Az unió mezőgazdaságának teljes kibocsátási értéke 529 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal maradt el az előző évitől. A teljes mezőgazdasági termeléshez a legnagyobb mértékben

• Franciaország 17,
• Németország és Olaszország (14-14), valamint
• Magyarország 2 százalékkal

járult hozzá.

Az exportban jól szerepelt a mezőgazdaság

Tavaly a mezőgazdasághoz köthető termékek 9,1 százalékkal részesedtek Magyarország összes termékkiviteléből. Az agrárium termékeinek megoszlása a teljes exporton belül az elmúlt években lényegében nem változott. A mezőgazdasági termékek kivitelének értéke 5183 milliárd, importja 3826 milliárd forintot ért el, így összességében a termékcsoport 1358 milliárd forint aktívummal zárta az évet. A mezőgazdasághoz köthető termékek exportmennyisége meghaladta a 16 millió tonnát, ami 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedéshez a zöldségfélék és a gyümölcsök 9, a gabona és a gabonakészítmények 7,5, az ital és a dohány 18 százalékos exportérték-emelkedése járult hozzá.

A mezőgazdasági termékek aránya eközben a teljes hazai importérték 7,3 százalékát tette ki, 0,4 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági termékek importértéke folyó áron 3,1 százalékkal nőtt, mennyisége 13 százalékkal kisebb volt az előző évinél. A behozatal értéke az ágazaton belül a zöldségféléknél és gyümölcsöknél 11, az állati takarmányoknál 7,9 százalékkal nőtt.

A hús és húskészítmények importmennyisége 4,6 százalékkal elmaradt az előző évitől, importértéke 2,4 százalékkal csökkent.

Az előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság összes beruházási értéke 15,5 ezermilliárd forint volt tavaly, amiből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 669 milliárd forinttal (4,3 százalékkal) részesedett. A teljes nemzetgazdaság beruházásai 14, a mezőgazdaságé 12 százalékkal csökkentek. A mezőgazdasági beruházások 42 százalékát épületek, 37 százalékát pedig gépek tették ki, ami az előbbieknél 3,3 százalékos növekedés, az utóbbiaknál pedig 29 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A tenyészállat-beruházás 4,6 százalékkal bővült, és a teljes érték 19 százalékát adta.

A mezőgazdasági termelői árak együttesen 3,2 százalékkal csökkentek. A növénytermesztési termékek ára 0,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül a gabonafélék ára 5,7 százalékkal mérséklődött, az olajnövényeké pedig 10 százalékkal növekedett. A vágóbaromfi és a vágósertés árának 13, illetve 7,4 százalékos csökkenése, valamint a vágómarha 6,1 százalékos árnövekedése mellett az állatok és állati termékek ára együttesen 6,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél.

A gabonatermés – 2,2 millió hektárról összesen 12,6 millió tonna – 16 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2023. évi 40-ről 42 százalékra nőtt, a kukoricáé ugyanekkora arányú (42 százalék) volt. A tavaly tavaszi aszályos időjárás a napraforgó terméseredményére is hatással volt: az előző évivel közel azonos területről 8,5 százalékkal kevesebb termést takarítottak be.

A repce betakarított területe 7,8, termésmennyisége pedig 29 százalékkal volt alacsonyabb a 2023-asnál – nem meglepő, hogy idei vetésterülete jelentősen csökkent.

Kettévált az ország

Tavaly a megtermelt zöldségmennyiség 4,5 százalékkal csökkent. A gyümölcsöknél nagy volt a szórás: az alma betakarított mennyisége tovább esett, a meggy, a szilva és a kajszi termése egyaránt növekedett, az utóbbi 56 százalékkal haladta meg az előző évit. Folytatódott a szőlőtermés mennyiségének enyhe csökkenése, az összes termésmennyiség (386 ezer tonna) 6 százalékkal maradt el a 2023-astól.

Az Észak-Alföldön nagyot emelkedett az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték, ami elsősorban az adott régió kedvezőbb időjárásának tudható be: itt 74 százalékkal volt magasabb a mutató, mint egy évvel korábban. Észak-Magyarországon 14 százalékos volt a növekedés. Az előbbi részesedése 26, az utóbbié pedig 28 százalékot tett ki a teljes bruttó hozzáadott értékből. Az országos tendenciáktól eltérően Nyugat-Dunántúlon 26, Dél-Dunántúlon pedig 35 százalékkal elmaradt az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték az egy évvel korábbitól. A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottsága különböző, így kibocsátásuk összetétele is egyenlőtlen képet mutat. A bortermelés a dunántúli régiókban és Észak-Magyarországon, a gabonatermelés az alföldi régiókban, az egyéb növényi termékek termelése Nyugat-Dunántúlon járult hozzá a legnagyobb arányban a teljes kibocsátáshoz.

agrotrend.hu / Világgazdaság