Kertészet

Hatesztendős procedúra után nőtt a Tolnai borvidék

Ettől a borpiaci évtől minőségi bortermő hely Pálfa. Ezzel megnyílhat az út azok előtt, akik fantáziát látnak a településen a szőlőtermesztésben, borkészítésben. Immár hivatalosan is lehet minőségi bort készíteni a pálfai Öreg-hegyen, de Cikó, Németkér, Pári és Fürged is a Tolnai borvidékhez tartozik mostantól.

Létrehozva:

|

Rendkívül hasonlók a földrajzi és geológia tulajdonságai a pálfai szőlőtermő területeknek, mint a Tolnai Borvidék többi településén lévőknek. Ez alapján kérte a település a felvételét a Tolnai Borvidékbe több szőlőtermelő nevében Bóka András pálfai szőlősgazda, bortermelő, aki az egyetemi közgazdasági mellé másoddiplomát szőlész-borász mérnökként szerzett. – A pálfai szőlőtermő terület egy földrajzi egységet képez a Tolnai Borvidékkel, rendkívül hasonló ökológiai adottságokkal és termesztési hagyományokkal bír, alkalmas magas minőségű termék előállítására – így összegezte indoklásában a község „felvételi kérelmét” Bóka András. Mintegy hatesztendős procedúra ért véget azzal, hogy a Bor Eredetvédelmi Tanács hozzájárulása után a földművelésügyi miniszter aláírása is rákerült a termékleírás módosítására. Ezzel komoly lehetőségek nyílnak meg mindazok előtt, akik Pálfán a borkészítésben fantáziát látnak.

2009-ben, amikor az első termékleírások elkészültek, Pálfa kimaradt a borvidéki lehatárolásból. Bóka András egy évvel később tette meg az első lépéseket annak érdekében, hogy a Tolnai Borvidék részévé válhasson a település, ami alapvető feltétele annak, ha valaki árutermelő borászatot szeretne megvalósítani. Erre van törekvés Pálfán, nemcsak András és fivére, Zoltán, hanem több gazda is komolyan foglalkozik a borászattal. Az elmúlt évek borversenyeinek eredményei, amit természetesen a kérelmükhöz is csatoltak, igazolják azt, hogy lehet jó bort készíteni Pálfán. Immár, ettől a borpiaci évtől, nemcsak asztali és tájbor, hanem minőségi bor kategóriába lehet ezeket sorolni. Mindezt elérni nem volt egyszerű, de sikerült bebizonyítani, hogy a termőhely és a minőség közötti kapcsolat Pálfa szőlőkataszterben foglalt területein ugyanúgy fennáll, mint a Tolnai Borvidék más területein.

Kezdetekben csak Pálfa ügyét karolta fel Bóka András, majd később több település is jelezte csatlakozási szándékát. Néhányan lemorzsolódtak a minőségi bortermelőhely minősítésért folytatott „küzdelem” során, de Cikó, Németkér, Pári és Fürged is pozitív elbírálásban részesült. A sikerhez a borvidéken dolgozó termelők és a hivatalos feladatokat ellátó hegybírók támogatására és kitartó munkájára is szükség volt.

Óriási eredménynek értékeli a döntést Bóka András, aki azt várja, hogy ennek köszönhetően több fiatal dönt majd úgy, hogy szőlészettel, borászattal kezd foglalkozni. Ezt az újonnan csatlakozó településeken most még valószínűleg könnyebben tehetik meg, hiszen olcsóbban hozzá lehet jutni a területekhez, amelyek egyébként várhatóan felértékelődnek ezek után. Fontos, persze – tette hozzá -, hogy a pályázati lehetőségeket kihasználva fejlesszék az infrastruktúrát. Az, hogy minőségi bortermelő hellyé vált a település, a pályázatokon való részvételt is megkönnyíti.

Egy sor előnnyel járhat a csatlakozás

A csatlakozástól számos előnyt várnak a szőlőműveléssel foglalkozók gazdasági és egyéb területen is. Úgy vélik, vonzóbbá válna a szőlőhegy azok számára, akik akarják és képesek művelni a területeket, ezáltal kevesebb elhagyott föld lenne a pálfai szőlőhegyen. További hozadék, hogy a borvidéki településsé minősítés előmozdíthatja az infrastruktúra fejlesztést, ami már csak azért is fontos, mert víz és villany nincs az Öreg-hegyen, illetve a mezőgazdasági utak is rendbetételre szorulnak. Bóka András szerint lendületet adhat a szőlészeti, borászati beruházásoknak, ha OEM, azaz oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bort hozhatnának forgalomba, ami a régi minőségi bor kategóriát jelenti. Az árutermelési céllal gazdálkodók számára értékesítési és marketing előnyt is jelent. A helyi borral kapcsolatos események szervezése is gördülékenyebbé válhat, a gazdák területei idővel felértékelődhetnek. Összességében ez a lépés növelheti a hátrányos helyzetű kistérség népesség-megtartó erejét.

agrotrend.hu / teol.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook