Mit tehetünk a kertben terjedő invazív fajok ellen?

Annak ellenére, hogy a legtöbb faj nem képes tartósan megtelepedni, főleg nem gyorsan elterjedni új körülmények között, vannak olyanok, amelyeknek sikerül. Belőlük lesznek az igazán veszélyes invazív fajok, amelyek átalakítják az élőhelyeket és az életközösségeket, kiszorítanak őshonos fajokat, és betegségeket terjesztenek. Az invazív fajok hatása ma az élet sokféleségének csökkenését okozó legfőbb közvetlen tényezők egyike, az ökológiai válság egyik meghatározó eleme.

Hiányzó közös múlt, hiányzó korlátok

Azon a helyen, ahol egy faj eredetéből fakadóan egy életközösség részeként előfordul, hosszú időn keresztül együtt fejlődik az ott élő fajokkal. Így kialakulnak olyan kölcsönhatások, alkalmazkodási mechanizmusok, amelyek segítségével együtt tudnak élni. Amikor azonban egy faj új élőhelyre kerül, jellemzően nem települnek át vele együtt az őt fogyasztó vagy megbetegítő fajok (legalábbis azonnal nem), így ezek nem jelentenek gátat a behurcolt faj terjedésében.

Röviden összefoglalva: bizonyos fajok azért képesek könnyen elterjedni, mert új élőhelyükön nincsenek jelen azok a tényezők, amelyek az őshazájukban korlátozták szaporodásukat, és mert az új hely eredeti életközösségét felkészületlenül éri a betolakodó. Ezek a fajok tehát önmagukban nem ártalmasak: negatív hatásuk a megszokottól eltérő körülmények következtében jön létre. Fordított helyzetben akár egy nálunk őshonos faj is invazívvá válhat a világ más tájain.

Mit tehetünk?

A legfontosabb az lenne, hogy véget vessünk az újabb fajok felelőtlen behurcolásának, és igyekezzünk csökkenteni a kontinensek közötti hatalmas mértékű közlekedést és áruszállítást. A termelés és a fogyasztás helye közötti távolság csökkentése működőképes megoldás lehet, a lokalizáció tehát lényeges szerepet játszik. Ezt az irányt támogathatjuk azzal, hogy gyakrabban vásárolunk helyi termékeket. Az is segít, ha őshonos növényeket ültetünk a kertünkbe, például császárfa (Paulownia sp.) helyett hárs- vagy juharfajokat (Tilia, Acer sp.), dísznövény gyanánt pedig ligeti zsályát (Salvia nemorosa) vagy bársonyos kakukkszegfűt (Lychnis coronaria), de a gyakori fűnyírás felhagyásával idővel bizonyos vadvirágok maguktól is kinőnek majd. Ha tartunk egzotikus élőlényeket, semmiképp ne engedjük őket szabadon!

agrotrend.hu / Greendex