Megéri még a fagynak termeszteni a gyümölcsöt?

Évek óta minden tavasszal elfagy a legtöbb gyümölcsünk 50-80 százaléka, majd emiatt nyáron gyümölcshiánytól szenvednek a termelők és a vásárlók egyaránt. Idén is azzal nézünk szembe, hogy nincs megfelelő termésmennyiség és választék, a kereskedők ehelyett külföldről hozzák be a drága termékeket, ami miatt mindenki csak panaszkodik. Magyarországra ez nem volt jellemző. Mi lehet a megoldás? Késői virágzás, ellenálló fajták? Új, mediterrán gyümölcsök?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megtette azokat a lépéseket, hogy ez a helyzet ne váljon általánossá minden évben. Zászlós Tibor alelnök azt nyilatkozta, hogy mindenek előtt a fajtakísérleti állomások újjáélesztésében és megsegítésében látja a megoldást, amelyekből egykor sokkal több volt, mint napjainkban. Mint mondja, szerencsére az átalakulást követően valamelyik egyetem kezelésébe került több ilyen egység, amelyeknek az egyetemek jó gazdáik lettek, de valamennyiük szerepének a felértékelődése nagyon fontos.

-Az nem megoldás, hogy különböző szóróanyagokból értesülnek egy ültetvénytelepítés előtt a gazdák, hogy milyen fajtát válasszanak valamelyik gyümölcs esetében. Emiatt csak a telepítést követően szembesülnek az elfagyásról, a korai virágzásról, vagy hogy nem arra a termőterületre valót ültetettek el. Ezért egy országos fajta- és talajregiszterre van szükség, Ha például egyedileg nézzük egy Holstein friz marhánál a genetikát – mielőtt beállítjuk a gazdaságba -, addig egy 100 hektáros ültetvényt eltelepítünk úgy, hogy előtte nincs alapos vizsgálat a termeszthetőségről. Ezt helyre kell tenni, hiszen ez az állapot nem jó hosszabb távon a gazdálkodónak -összegezte Zászlós Tibor.

A mandula, mint kitörési pont?
A kamarai szakemberek szerint fontos lenne a mandulát beilleszteni a hazai gyümölcstermesztésbe, hiszen az éghajlatváltozás, annak a hatásai nem megkerülhetők, ezért keresni kell azokat az új, akár mediterrán fajtákat is, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyaink között kellő biztonságot adnak a termesztőjének és jövedelmet is biztosítanak. Ebből kiindulva Magyarországon már vannak olyan késői virágzású fajták, melyeket a tavaszi fagykárok nem érintik és kellő termésbiztonsággal jövedelmet termelnek. Erre nagyon jó példa a Balaton-felvidék, ahol régebben termesztettek mandulát, de ma már intenzív ültetvények is találhatók.

-A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos feladatának tartja a különféle gyümölcsök termesztéstechnológiájának és fajtaválasztékának közzétételét, ezért évek óta – a cseresznyétől kezdve a csonthéjasokig, bogyósokig – rendeznek szakmai napokat, ahol neves előadók és termelők mondják el tapasztalataikat. A mandulával kapcsolatban például még elég kevés a termés mennyisége és termőterülete: mintegy 500 hektáron termelnek mandulát, ebből a Balaton-felvidéken 70 hektár található. Évente 350 tonna termést takarítanak be, ami az elkövetkezendő években növekedhet -nyilatkozta a kamarai alelnök.

Ha többen termesztik, akkor lesz e piaca?
A mandulára van kereslet, viszont át kell térni arra a gyakorlatra, hogy a magyarországi termesztési-, éghajlati viszonyok között magas beltartalmi értékű gyümölcsöt kapjunk. Soha nem leszünk versenyképesek az amerikai óriási ültetvényekkel, ezért ha a világ mandulatermesztését nézzük, akkor azt magasan az USA vezeti az 1 millió 791 ezer tonnájával, majd ezt követi Ausztrália és Spanyolország, de idehaza is előszeretettel vásárolnak – hazai híján – a feldolgozók külföldi mandulát. Tehát ha a feldolgozókat képesek vagyunk megkeresni hazai mandulával, amelyek ebből készterméket hoznak létre, akkor van jövője a mandulának.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu