Az étkezési burgonya termesztők száma folyamatosan csökken, a termőterület pedig 6-7 ezer hektárra esett vissza az egykori 20 ezer hektárról. Ez mintegy 5-6 év alatt történt. Ez az óriási méretű zsugorodás akkor érzékelhető igazán, ha visszamegyünk 30 évet, amikor 60 ezer hektáron termesztettek burgonyát. A jelenlegi állapot oda vezetett, hogy a burgonya ellátásunkban 40 százalékig importra szorulunk, ráadásul nem csak vető-, hanem étkezési burgonyában is.
Polgár Zsolt, a MATE Keszthelyi Burgonyakutató Központ vezetője szerint nincs annyi vetőburgonya, ami képes lenne kiszolgálni a hazai igényeket nagy mennyiségben. Keszthelyen négy-, ötszöröse lenne az igény annak, mint amennyit az intézet elő tud állítani. Hozzátette: négy éves távlatban tervünk a hazai igények felének kiszolgálása. Hiába vannak igények, ha azokat nem sikerül teljesíteni. Emiatt sok termelő kényszerül külföldi fajtát vásárolni a hazai alapanyag hiánya miatt.
-A magyar előállítás a vetőburgonya igények 10 százalékát fedezi. Hiányoznak a technológiai fejlesztések, amelyekkel öntözni lehetne, vagy nagyobb területen termelni, mert akkor nagyobb árualapot lehetne biztosítani a termelőknek. Sokkal többen szeretnének magyar fajtákkal termelni, mint akiket most kiszolgálnak -összegezte Polgár Zsolt, aki szerint ez hosszabb távon óriási kiszolgáltatottságot és bizonytalanságot jelent.
Az agrártárca szeretné, hogy minél nagyobb arányban termeljünk hazai burgonyát, de a szakember szerint csak évek alatt sikerülhet visszaszerezni a belső piacainkat. Keszthelyen erre törekednek, de ennek az alapja a vetőgumó előállítása – lehetőség szerint magyar fajtából. Így hozhatjuk helyzetbe az étkezési burgonyatermesztőket, hogy gazdaságosan tudjanak termelni. .
Nem csak az étkezési, hanem a vetőburgonya termesztése is folyamatosan csökken idehaza. Ez árban, mennyiségben és tonnában is igaz. A vetőburgonya termesztés a 30 évvel ezelőttinek a 98 százalékára zsugorodott össze. Amíg vetőburgonyát étkezési burgonyát termelők vásárolnak, ezért ha az étkezési termesztése csökken, akkor a vetőre sincs akkora igény. A másik gond az, hogy a külföldi fajtákat nem lehet idehaza egészséges vetőgumóként termeszteni, mert könnyen vírusos fertőzést kaphatnak és emiatt kevesen vállalják be azt a kockázatot, hogy fogékony fajtákból vetőgumót állítsanak elő, ezért inkább megveszik a külföldi vetőburgonyát, amelyből maximum kétszer lehet termést kihozni és minden évben újra kell vásárolni.
A keszthelyi fajtáknak megvan az az előnye, hogy több éven át visszaültethetők. Továbbra is növelni szeretnék a termőterület nagyságát, hogy nagyobb árualappal jelenjenek meg a piacon. A keszthelyi kutatóintézetben minden évben 200 hektárra elegendő vetőburgonyát állítanak elő, jövőre pedig ennek a kétszeresét tervezik.
Keszthelyen a legmagasabb minőségi besorolású burgonyát termesztenek, ami drágább, de valahol meg kell térülnie annak, hogy ezeket a fajtákat a termelők több éven keresztül tudják használni. A drágább gumóhoz magasabb minőséget kínálnak. Főleg a kisebb termelőknél nehezebben történik meg a fajtaváltás, a nagyobb termelőknél más szempontok döntenek, elsősorban az, hogy nem hajlandók magyar burgonyafajtát termeszteni, hanem ragaszkodnak például a francia, holland, vagy német fajtához.
agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu