Íme a 2025. évi 11. felhívás kertbarátoknak

Úgy látszik, hogy végképp hozzá kell szoknunk a szélsőséges, kiszámíthatatlan időjáráshoz. Nyugaton és az ország „közepén” többször esett, a csapadékot kedvelő kórokozók terjedése felerősödött. Ilyen pl. a csonthéjasok levéllikasztó betegsége, mely a kajszi, az őszibarack és a mandula esetében is komoly lombhullást okozhat. A blumeriellás levélfoltosság is megjelent, mely a cseresznyénél és a meggynél okozhat akár teljes lombhullást is. A 10. felhívás készítményei közül választhatnak mindkét gomba ellen.

Forrás: Zsigó György / NMNK

Az almatermésűek varasodása is fertőz, továbbra is. A 8. felhívásban javasolt felszívódó szerekkel védekezhetnek, a kis gyümölcsök viaszosodásáig. Egy kertész kollégám szerint ez a diónyi nagyságú kis gyümölcsöt jelenti, amikor már lefelé lógnak a gyümölcsök az ágakon. Ekkor újra jöhetnek a réztartalmú gombaölők is, már nem perzselik meg a viaszos bőrű gyümölcsöket.

A Duna-Tisza közén és az Alföldön továbbra is az aszállyal küzdenek a gazdák. A Vizes levél időtartam fásszárú növényekre térképen viszont az látható, hogy az alföldi régióban, a harmat miatt hosszan nedvesek voltak a levelek. A gombaspórák a nedves levelek felületén tudnak kicsírázni, fertőzni, így valószínű, hogy ez a rövid ideig tartó vízborítottság itt is elegendő lehetett a fertőzéshez.

A lisztharmat valamilyen szinten minden időjárásnál „tartja magát” nálunk. Most is jelen van, sőt a hűvös ellenére az érzékeny almafajtákon tovább terjedt és az őszibarackon is megjelent. Lásd a 6. és a 8. felhívást.

► Az előző években az is bebizonyosodott, hogy a kórokozókhoz képest, a kártevők (rovarok, atkák) életét kevésbé zavarja az időjárásunk változása. Tavaly a kerbarat_2024_18_.pdf felhívásban egy kis összesítő táblázatot is készítettem erről. Most is beindultak, sőt a hideg tavasz ellenére már a vártnál korábban megjelentek pl. a levéltetvek. Pest megyében néhol erős volt a májusi cserebogár kártétele is.

Forrás: Zsigó György / NMNK

Most a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly és néhol a tarka szőlőmoly is intenzíven rajzik. Tehát a szilvánál, az őszibaracknál, a kajszinál, a szőlőnél érdemes rovarölő szerrel is kiegészíteni a gombaölős permetlevet.

A piretroid hatóanyagok kontaktak. Ilyen a deltametrin, a lambda-cihalotrin, stb. Nem piretroid, de kontakt hatású a tau-fluvalinátból készült rovarölők is.

Az a kertbarát aki máris bevetné a felszívódókat is, a következő hatóanyagúak közül választhat: acetamiprid, spinozad, Bacillus thuringienzis, azadirachtin, Cydia pomonella granulosis virus. Jól bevált a klorantraniliprol. Ezek között III. kategóriásokat is találnak, lásd a hatóanyag abc_2025.pdf-ben.

Ahol levéltetvek ellen kell permetezni, ott kérem lapozzanak vissza a 7. felhíváshoz.

Az egyszerű anyagok közül egyes molyfajok ellen a csalán kivonat, a konyhasó, a répacukor engedélyezett. Rasztik Viktória almamolyra üröm és varádicsteát javasol, ez utóbbit a szőlőmolyokra is ajánlja. Szerinte a bársonyvirág-, a pemete- és kaporkivonat riasztó hatású a két szőlőmolyfajra.

Forrás: Zsigó György / NMNK

► Almamoly ellen a fák törzsére most lehet kihelyezni a hernyófogó öveket. Az első nemzedék lárvái költöznek alájuk, bábozódni. A szüretig 10-14 naponta cseréljék és semmisítsék meg. (Hajdan jogszabályok kötelezték a kertészeket a használatára, almára és körtére, még a cseréjüket is ellenőrizték.) Megvásárolhatóak, de házilag is elkészíthetőek. Szárazon kell tartani az öveket, a törzsre tekert kötelet, hullámpapírcsíkot, stb.

► A készítmények sűrű felsorolását nézve, biztos vagyok benne, hogy nemsokára megkapom a kérdéseket: miért ajánlok ilyen sok permetezést? Többször leírtam már, hogy ebben csak a gazda tud dönteni. Csak ő ismeri a kertje fekvését, a munkabírását, a fajtái fogékonyságát, ő tudja, hogy hányszor megy ki a fáihoz és, hogy milyen szintű kártételt, fertőzöttséget enged meg a kertjében.

Az ültetvényekben viszont rá vannak kényszerítve az első osztályú termény előállítására. Ők nem hibázhatnak, mert minimális károsítás esetén is már csak az ipari felhasználásra alkalmas besorolást kap a gyümölcs. Ezt gyakran csak ötöde áron tudják eladni. Ma megkérdeztem néhány ilyen „profi” ültetvényben dolgozó kollégát arról, hogy ők hányadik permetezésnél tartanak. Almában általában a hatodik, meggyben, őszibarackban az ötödik-hatodik, kajsziban a harmadik-negyedik, a szilvában a második fordulón vannak túl. Most készülődnek a következőre, a gombák, a levéltetvek és a molyok miatt, pl. a szilvában.

Úgy gondolom, hogy nekünk nem kell ezt a minőséget megcélozni. A varas héjú almát, a repedt gyümölcsöt is be lehet vinni a konyhába frissfogyasztásra. Egy kis tisztogatás után a „férges” szilvából, kajszibarackból még jó lekvár és kiváló pálinka főzhető.

agrotrend.hu / Zsigó György / NMNK