Gyepgazdálkodás és állattartás – szétválaszthatatlan páros?

Egy jól ápolt és művelt gyepen érezhetjük a gyógynövények illatát. Ezeket a növényeket fogyasztják a juhok és a szarvasmarhák, amelyeknek köszönhetően egészséges húsokhoz juthatnak a vásárlók. A gyepeket pedig fent tudjuk tartani az állattartással, ezért a Magyar Állattenyésztők Szövetsége amellett érvel évek óta, hogy minden gyepterületen legyen állattartás. Jelenleg a területalapú támogatás ezt nem teszi kötelezővé.

Magyarországon 1 millió hektár alá csökkent a gyepterületünk, ami egészen pontosan 790 ezer hektár. Ez a rendszerváltás előtt 1 millió 200 ezer hektár volt, amiből az következik, hogy erőteljes a gyepkultúránk csökkenése. Ennek valószínűleg az erdősítések, a különféle kisajátítások és a szántóvá történő átminősítések lehettek az okai. Holott a gyep, mint biodiverzitás rendkívül fontos a természet kincseinek megőrzése érdekében.

Forrás: pixabay.com

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint ha abból indulunk ki, hogy a gyep az erdőkhöz hasonló mennyiségű szén-dioxidot köt meg, akkor már elgondolkodhatunk azon, hogy ennek a megőrzése és fenntartása rendkívül fontos.

Világszerte nagy figyelmet fordítanak a gyepre és a gyep biodiverzitásának a megőrzésére. Ezt felismerve a Magyar Állattenyésztők Szövetsége az Agrárminisztérium pénzügyi támogatásával az elmúlt években végzett egy felmérést, amelynek során mintegy 25 ezer hektár gyepterületet, 18 termőhelyi adottságot és 60 ezer hektárt vizsgáltak és azt állapították meg, hogy a gyepterületeink állapota romlik

-hívta fel a figyelmet az elnök.

Csak néhány adat: bolygónkon 5 milliárd hektár mezőgazdaságilag művelhető területtel rendelkezünk, amelyből 3,6 milliárd a rét legelő, tehát a gyepterület, és csak 1,4 milliárd hektár a szántó. Európában 48 millió hektár a gyepterületek nagysága, ami nálunk 790 ezer körül van, tehát alig 2 százaléka ilyen értelemben. Brazíliában 180 millió hektár, ami Magyarország területének a húsz szorosa.

Fontos tisztázni, hogy a gyep ápolása nem az intenzitásának a növekedését jelenti, hanem a fű összetételének a megőrzését. Amikor a gyepben 20-30 százalék alá esik a szálfüvek aránya, az tönkre fog menni. Amikor a kosborfélék már felütik a fejüket, akkor onnantól kezdve az a gyep el fog halni és kezd megszűnni a biodiverzitás. Vannak azonban különféle más támogatások – termeléshez kötöttől kezdve kezdve az agrárökológiai gazdálkodásig -, de ahhoz, hogy Magyarországon a gyepek állapotát megőrizzük, két megoldáskínálkozik. Egyik a törvényi, amellyel erőteljes megkötéseket teszünk -például az erdőknél a kivágások után újat kell telepíteni. A másik pedig, hogy állatot tegyünk a legelőre.

Miért érdemes állatot tartani?

Négy-, ötszörös túljelentkezések vannak az állattenyésztési pályázatokra: a megfelelő technológiai elemekkel, szakmai tudással és odaadással jövedelmező lehet az elhatározás, ugyanakkor a klímaváltozás miatt a növénytermesztés lehetőségei mindinkább szűkülnek, Ukrajna uniós felvétele napirenden van, ezért el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan tudjuk bőrben, netán húsban, vagy feldolgozott formában exportálni, és a hazai fogyasztók asztalára tenni azt a mezőgazdasági terméket, ami ilyen gyepeken termelődött, amelyik egészséges életet élő marhából, tyúkból van és nyomon követhető.

”Nagyon fontos, hogy az állattenyésztés megjelenjen a gyepgazdálkodásban”

-összegzi az iménti gondolatokat Zászlós Tibor.

A környezetvédők azt mondják, hogy az állatnak nincs helye a legelőn. Erre a szövetség elnöke így reagált: ha ezek az emberek ellátogatnának egy tájházba, ott megbizonyosodhatnak a legelő, állat, trágya, rovar, madárvilág szoros kapcsolatáról, amellyel teljes a biodiverzitás. Ezeknek radikálisan zöld gondolkodásúaknak a száma szerencsére kevés, viszont a tapasztaltabb szakemberektől kérhetnek tanácsot, hogy megfelelő kitekintéssel és rálátással tudjanak nézni a gyepekre azért, hogy azokat megőrizzük a következő nemzedékek számára is.

agrotrend.hu / Növényvédőszer