Az előrejelzések szerint keddre, szerdára és csütörtökre virradó éjszakára is jelentős fagyok várhatóak országszerte, ami komoly károkat tehet a gyümölcsösökben.
Harcz Endre gyümölcstermesztő Facebookon közzétett posztja szerint ezek a hőmérsékletek már komoly károkat tudnak tenni a kivi, minikivi, káki (datolyaszilva), gránátalma, selyemmirtusz megpattant rügyeiben, kis hajtásokban, akár a teljes termés is tönkremehet, vagy maga a növény is el tud pusztulni, ha már annyira megindult. Ezért akinél megindultak a kivi, káki (datolyaszilva), gránátalma, kajszi vagy őszibarack tövek, ott valamilyen formában védekezni kell a fagykárok ellen.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, a friss, idei ültetésű, illetve az elmúlt 2 évben ültetett kákit (datolyaszilvát), kivit, gránátalmát, akkor is takarni kell, ha látszólag nincs megindulva, mert az elmúlt 2 hétben a 15-22 fokos nappali hőmérsékletek elindították a nedvkeringést az említett növényekben, melyek komoly fagyban, -4,-8 fokban súlyos szöveti károsodást szenvednek.
Harcz Endre felhívta rá a figyelmet, hogy a védekezés a friss ültetésű, 1 méter körüli növények esetében könnyebb ezt megoldani, elég egy hordót rájuk húzni, azt valamilyen hőszigetelő anyaggal (takaró, pléd, hungarocell, közetgyapot) beborítani, és világos színű nejlonnal, fóliával letakarni, majd jól lesúlyozni. Mint írta, a nejlon azért legyen világos, mert a fekete nejlon, fólia nagyon felmelegszik nappal a napsütésben.
Ha kicsi a növény, akkor karókat kell lebökni, leverni körbe a növény körül és lehet ráhúzni plédet, takarót, kartonpapírral körbetekerni, majd stabilan rögzíteni, lesúlyozni. A takarásnál ugye alapfeltétel, hogy a talaj hőjét zárjuk be a takarás alá, azaz a takarásnak zártnak kell lennie. Ha mécsest teszünk be a takarás alá, akkor kell kicsit, résnyire nyitva hagyni alul, mert a mécses égéséhez kell oxigén. Arra is figyelni kell, hogy a takarás ne érjen hozzá a rügyekhez, ágakhoz
– fogalmazott.
A posztban kitért arra is, hogy mivel hétfőn, a hidegbeáramlásnál komoly (50-60 km/h) szél lesz, a takarást megfelelően rögzíteni kell, hogy a szél ne döntse fel.
Az is sokat számít, ha a kivi és a káki (datolyaszilva) fák törzsét betekerjük geotextillel, rongyokkal, kartonpapírral, és rögzítitjük rajta stabilan. Ezt Harcz Endre azzal magyarázta, hogy a törzsek egy bizonyos vastagságban el tudnak durranni, el tudnak repedni a fagytól.
A másik megoldás a füstölés, tüzelés, de ehhez tudni kell néhány trükköt és be kell tartani néhány alapvető szabályt:
- a növények köré, természetesen biztonságos távolságba kell tüzet rakni vagy pusztán a talajra vagy vasvödörbe, kisebb hordóba tüzet kell rakni fából.
- a kivilugas alá például kis tüzet kell rakni, hogy a felszálló hő nehogy megperzselje az ágakat, rügyeket!
- nagyon fontos, hogy amennyiben ezt vödörben, hordóban csináljátok, a vödör, hordó oldalát az aljánál ki kell lyukasztani egy vagy két 4-5 centis helyen, hogy a tűz levegőt kapjon alulról, magyarul legyen huzat.
- aztán száraz fából tüzet kell rakni, ezt már este érdemes megcsinálni, hogy legyen parázs.
- majd utána éjszaka folyamatosan rakni kell rá, hol fát, hol akár kevés szénát, szalmát, vizes füvet, hogy egyszerre legyen jelen a hő és a füst is.
- egyszerre sok füvet, szalmát nem célszerű rárakni, mert lefolytja a tüzet, a kevés szalma pedig ellobban pillanatok alatt.
Harcz Endre szerint a tüzelést addig kell csinálni, amíg a fagy tart, azaz reggel 7-8-ig. Ez a füstöléses, tüzeléses módszer a hagyományos gyümölcsök, a kajszibarack, őszibarack esetében is működik.
Óvatosan, körültekintően kell eljárni, inkább legyen több kisebb tűz, inkább álljatok neki 2 órával előbb, inkább legyen fent az egész család, minél többen, hogy egyrészt ne legyen baj, másrészt hatékonyabb a védekezés, ha többen vagytok! Arra kérlek benneteket, hogy körültekintően, óvatosan, mindenre gondolva járjatok el a takarásnál és a füstölésnél is
– magyarázta.
A posztban Harcz Endre az öntözéses fagyvédekezésre is kitért, erről a bejegyzésben olvashatsz bővebben.
agrotrend.hu / Sokszínű Vidék