Ezért kell inkább ősszel vetni a takarmányborsót

Régen úgy tartották, hogy egy átlagos évjáratban az előveteményként termesztett borsó képes volt arra, amire más növény nem. A borsót követő kalászos kultúráról ugyanis akár egy tonnával többet lehetett betakarítani. Ez volt a leggyakoribb vetésváltás abban az időben, amikor a borsó vetésterülete megközelítette a 100 ezer hektárt. Ezt az előnyt Az Isterra Közép-Európa Kft. kimutatásai alapján ma is ki kellene használnunk, hiszen egy olyan szemes fehérjenövényről van szó, amelyhez kiegészítő támogatás is igényelhető.

Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője szerint a borsó sok mindenben hasonlít a sörárpához, hiszen idehaza ugyanúgy jellemző volt a tavaszi vetés, ami a fő vetésnek számított a takarmányborsónál. Sokan talán nem is tudják, hogy a boltban kapható száraz-, felezett borsó hivatalosan a takarmányborsó kategóriájába tartozik. Ugyanarról a fajtáról beszélünk, tehát teljesen mindegy, hogy emberi fogyasztásról, vagy állati takarmányozásról van szó. A beltartalmi értékek a fontosak, amelyekből jó mutatókkal rendelkezünk.

-A tavaszi árpa nagy részét – a nevéből adódóan – tavasszal vetették, de mára megfordult a gyakorlat és ezeknek a fajtáknak a nagy részét ősszel vetik el és az őszi vetésű változat sokszor egy, vagy két tonnánál is nagyobb hozamot hoz, mint a tavaszi vetésű párja. A borsóknál is megfordult a dolog, amelynél nem ugyanazokat a fajtákat vetik, hiszen vannak kimondottan őszi borsók és a hazai vetésterület is kezd átalakulni az őszi borsók irányába, vagyis lényegesen nagyobb mennyiségben vetik az őszi, mint inkább a tavaszi fajtákat –
nyilatkozta Perczel Péter.
Ennek a magyarázata a többi növényfajtához hasonló, vagyis mindenki szeretné kihasználni a téli és a kora tavaszi csapadékot. Amikor ez a kultúra ősszel kikel, a telet pár centis növényke vészeli át a szántóföldön, és ahogy tavasszal a hőmérsékleti viszonyok megengedik, azonnal fejlődésnek indul és így számíthatunk arra, hogy mind a virágzás, mind a terméskötés, mind pedig a szemkitelítődés – és később a betakarítás – optimális körülmények között és időben elvégezhető.

 -A borsó felhasználását tekintve alternatíva lehet nagyon sok receptúrában, ezért ha kizárólag takarmányozási célra használjuk, akkor gondolhatunk a sertésekre. Vannak olyan telepek, ahol a receptúra nagy része jelentős mennyiségű borsót tartalmaz, a fehérjetartalma átlagos körülmények között 20 és 24 százalék között van, így kimondottan jól felhasználható. A borsónak van egy olyan további hozzáadott értéke – amivel sokan nem számolnak -, ez pedig az, hogy a legjobb elővetemény

-mondta a szakember.

Perczel Péter, az Isterra Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója

A másik fontos, közvetlen emberi fogyasztásra termelt tavaszi vetésű kultúra a zöldborsó, melyben Magyarország az unióban valódi nagyhatalomnak számít.
Az Eurostat adatai szerint az unió első három legnagyobb zöldborsótermelője Franciaország, Spanyolország és Magyarország volt 2022-ben, 35,8 ezer tonnás forgalmával az EU27 legnagyobb belső piaci a zöldborsókonzerv-exportőrje Magyarország volt.
Eközben a harmadik országokba is Magyarország volt az unió vezető exportőre 21,5 ezer tonnás mennyiséggel. Így nem is meglepő, hogy a KSH adatai szerint Magyarországon a friss és feldolgozott (vagyis a fagyasztott és a konzerv) zöldborsó külkereskedelmi egyenlege pozitív. A zöldborsókonzerv kivitele 20 százalékkal, 57,3 ezer tonnára nőtt 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest. A legjelentősebb felvevőpiac Oroszország volt, emellett Németországba, Olaszországba, Litvániába és Romániába is szállítottak zöldborsót.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu