Magyarország mentes a kérődzőbetegségtől, de új vakcina engedélyezése várat magára

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének tájékoztatása szerint ismét terjed Európa több országában a kéknyelv-betegség, amely a kérődző állatállományt, elsősorban juhokat, szarvasmarhákat és vadon élő kérődzőket veszélyezteti. Hazánk mellett a szomszédos országok közül már csak Szlovénia és Szlovákia mentes a betegségtől.

Forrás: pixabay.com

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta, a megbetegedés nem új keletű, a 2000-es évektől már Európában megjelent ez a betegség, noha korábban egzotikus megbetegedésnek tartották, és azt feltételezték, hogy mivel egy elsősorban Afrikában honos törpeszúnyog terjeszti, így nem is fog nálunk elterjedni. A klímaváltozással és a növekvő ember- és állatforgalommal azonban mégis megjelent. Magyarországon először 2008-ban, aztán 2014-ben, amely után csak 2021-ben kapott kéknyelv-mentes státuszt az ország.

„A kéknyelv-betegség szempontjából nehéz év volt 2024, mert nagyon sok helyen terjedt ez a betegség. Már 36 vírustörzset különböztetnek meg, az Európai Bizottság ezek közül 26-ot vett nyilvántartásba, és ebből három törzs van most jelen Európában”

– mondta az ügyvezető igazgató. Arról is beszélt, hogy a megjelent törzsek ellen most engedélyezték az új vakcinákat, amelyek hatékonyak, ami azt jelenti, hogy nejm ad teljes védelmet, de gyengébb vagy tünetmentes lesz a betegség lefolyása.

„Ez a megbetegedés a kérődzőkre veszélyes, a juh és a szarvasmarha fogékony rá, de a vadon élő kérődzőkre is veszélyes, gondot azonban a gazdasági haszonállatoknál okozhat” – emelte ki Wagenhoffer Zsombor. A védekezésről elmondta, hogy eleinte Európa érzékenyen reagált a megbetegedésre, és nem engedtek be azokból az országokból a terméket vagy az állatot, ahol felütötte a fejét, de most már az utóbbi időszakban az Európai Bizottság „elengedte” ezt a betegséget, és nem rendel el kereskedelmi korlátozások az Európai Unión belül, viszont az unión kívüli országok esetében fontos szempont, hogy a kéknyelv-megbetegedéstől mentes-e egy ország.

A kór a juhoknál akár ötszázalékos elhullást is okozhat, de ez nagyban függ az állomány immunstátuszától – magyarázta a szakember –, míg a szarvasmarháknál lázzal, átmeneti néhány napos vagy hetes tejtermelés-csökkenéssel jár a megbetegedés, amely állatról állatra nem terjed, viszont a törpeszúnyogok – a vektorok – a vírust ürítő állatokról továbbviszik a fertőzést. „Most azért vagyunk egy kicsit idegesebbek, mert jön az az időszak, amikor ez a vektor elkezd repülni, és a nyári és az őszi időszakban jellemzően terjed ez a betegség” – mondta Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.