Az RSZKF-járvány tanulságai

Június 6-án végre felszabadult az ország az RSZKF-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések alól. A következő hetek, hónapok feladata a kárrendezés, illetve a telepek újraindításának elősegítése mellett az ország mentes státuszának és a piacaink visszaszerzése.

Forrás: pixabay.com

Az EU a járványkezelésben (is) megbukott, hiszen Szlovénián kívül az összes velünk szomszédos tagállam bevezetett valamilyen plusz előírást a Bizottság irányadó határozatához képest. Ezeket annak ellenére alkalmazták, hogy nem feleltek meg az unió egységes piacra vonatkozó elvének. Ausztria és Románia tart(ott) fenn legtovább kiegészítő nemzeti intézkedéseket. A románok legutolsó határozata május 29-én jött ki, amely május 28-tól megszüntet minden korábbi RSZKF miatt elrendelt korlátozást. Ám ennek alkalmazása lassan indult be, és az egyes megyék között nagy különbségek vannak. Az osztrákok elvileg elfogadták a korlátozások feloldására vonatkozó uniós határozatot, de a gyakorlatban június 12-én még nem engedtek gyűjtőn keresztül élő marhákat vágásra beszállítani. A lengyelek ugyan elsők voltak a tiltásokban – még a magyar hivatalos bejelentés előtt megkezdték a magyar importot tiltó intézkedéseik meghozatalát –, de az oldással már nem siettek ennyire. Április végétől aztán beálltak a sorba, és először a nyers tej, aztán a hús, később már az élő állatokat is beengedték.

A csehek a valós helyzethez képest szigorúbb és mondhatni barátságtalanabb intézkedéseket (pl. nem szerveztek tenyészállat-kiállítást, lezártak határátkelőket, megtiltották a spermaimportot stb.) rendeltek el nemcsak a szomszédos Szlovákiából, de a hazánkból érkező potenciálisan vírushordozó szállítmányokra is. A feloldásban ők sem siettek annyira, de május 18-tól a legtöbb nemzeti intézkedést eltörölték. A horvátok (rossz) példát vettek az osztrákokról, és ugyan a legkésőbb vezettek be tiltást (április 16-án), de az utolsók között voltak a teljes oldással, amit június 11-én léptettek hatályba. Ugyanakkor még ezután is a hazánkból és Szlovákiából érkező hízómarhákat 14 napos karanténba kell helyezni, az importból származó vágómarhákat pedig csak a nap végén lehet levágni az adott vágóhídon, majd a vágóhidat kötelező fertőtleníteni.

Várhelyi Olivér, az EU Bizottságának egészségügyért és állatjólétért felelős biztosa gratulált a magyar hatóságnak, valamint a gazdáknak, egyúttal köszönetét fejezte ki a sikeres védekezésért. Tény, hogy az EU Bizottsága a magyar és szlovák RSZKF ügyben meglepően normálisan viselkedett, kivételesen szakmai, és nem (büntető) politikai alapon közelítette meg az ügyet. Az más kérdés, hogy a határozatoknak nem tudtak érvényt szerezni. Mentségükre szóljon, hogy az agrárminiszterek tanácsában és az állategészségügyi munkacsoport ülésein rendre szóvá tették és kérték, hogy a tagállamok tartsák be az uniós határozatot, amit ugyanakkor a tagállamok a saját érdekeik alapján tartottak be vagy hagytak figyelmen kívül.

AZ EU-TÓL LEHET KÉRNI RSZKF-KÁRENYHÍTÉST

Az RSZKF okán elszenvedett jövedelemkiesés kompenzálására az Európai Bizottság az EU mezőgazdasági tartalékából tud forrásokat átcsoportosítani azon tagállamok részére, akik ezt kérik, és kérésüket kellő érvekkel (számadatokkal) alá is támasztják. Németország a januári RSZKF miatt elszenvedett bevételkiesés kompenzálására 4,8 millió euró támogatásban részesült a Bizottság döntése alapján. A támogatást a nyerstej-értékesítés ideiglenes tiltása miatt keletkezett jövedelemkiesésre, valamint a sertések kereskedelmi értékcsökkenésére hivatkozva kérték. Szlovákia június elején nyújtott be támogatási kérelmet 8 millió euró összegre. A magyar kormány is hasonló lépést tervez, amihez a hát térszámítást az AKI Agrárközgazdasági Intézet végzi.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége