Keresés
Close this search box.

Gazdálkodás

Szántóföld

A nemesítés ad valódi választ a környezet gyors változásaira

Az Agrotrend stúdió és Mátrai Zoltán vendége volt Dr. Cseuz László, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Búzanemesítési Osztályának vezetője.

 Ilyen szakemberekkel beszélgetni számomra nem csak megtiszteltetés, hanem érdekes, izgalmas dolog. Valljuk be, nem hétköznapi szakma búzanemesítőnek lenni. Hány éve dolgozol a szakmában?

– Lassan negyven éve, és rajtam kívül nagyon sok olyan kollegánk van, akik az egyetem padjaiból kilépve jöttek a Gabonakutatóba, és nyugdíjazásukig ott voltak. Ez a szakmánknak a jellegzetessége, a hosszú kifutás, ami általában az embereket arra sarkallja, hogy ha belefognak valamibe, akkor azt végig is vigyék.

– Ahogy mondtad, egy rendes nemesítő nem váltogatja a munkahelyét, mert hosszú a nemesítési periódus, tíz év, vagy lehet, hogy még több. Hogy néz ki egy ilyen nemesítési periódus, mi egy nemesítő dolga? A magamfajta mezítlábas agrármérnök azt gondolja, hogy van a vetőmag, elvetjük, és előbb-utóbb lesz belőle valami újabb, ha kiválogatom a jobbakat belőle. Nem biztos, hogy ez ilyen egyszerű.

Nagyon hosszú és bonyolult folyamat, és nem is akarom ezt teljesen végig kísérni. Tulajdonképpen minden nemesítésnek az a célja, hogy olyan új növényfajtát hozzunk létre, ami még nincs. Kicsit olyan, mint a teremtés, egy eddig nem létező fajtát hozunk létre, és ez úgy történik, hogy a meglévő fajtából kiválogatunk olyan egyedeket, amelyeknek a tulajdonságait szeretnénk fejleszteni, vagy olyan tulajdonságokat összehozni egy fajtában, amelyeket még eddig egy fajta sem birtokolt. Keresztezéssel kezdünk, utána kalászutód sorokat hozunk létre, tehát van egy hosszú technikai folyamat, ami hat-hét évig tart. Ennyi idő egy új genotípus, egy új fajtajelölt előállítása, amit utána be tudunk jelenteni az országos Nébih vizsgálatokba, ami további három esztendeig tart. Így összeadva, ahogy mondtad az előbbiekben, egy őszi kalászos esetében minimum tíz esztendő kell ahhoz, hogy új fajtát állítsunk elő. Egy tavaszi vetésű növénynél, például a kukoricánál meg lehet azt csinálni, hogy téli tenyészkertbe elküldjük őket a déli féltekére, és ott lehet egy évben két generációt is szelektálni.

– Csináltok ilyet?

– Igen, a Gabonakutatónál a kukorica nemesítők Chile-be küldik rendszeresen az anyagaikat, így négy-öt év alatt létre lehet hozni egy új hibridet. Viszont az őszi kalászos, az egy kemény növény. Az őszi búzának a tenyészideje tíz hónap, így nekünk minden évben Szegeden kell végezni a szelekciós munkát. Ezért van az, hogy a nemesítőknek hosszú távra kell gondolkodniuk, nem váltogatják túlságosan gyakran a munkahelyüket. Hosszú távon kell gondolkodni, és hosszú távon kell cselekedni a nemesítésben.

– A nemesítő feladat picit művészet, valahogy előre kell látni tíz évet ezek szerint, és nem tízet, hanem húszat, harmincat kéne előre látnotok, mert ha van egy fajta, azt nem öt évig fogják termeszteni normálisan, nem biztos, hogy húsz évig, de tíz évig azért muszáj lenne.

– Szamák István bácsi, egy felvidéki nemesítő mondta, hogy a nemesítés alkotóművészet. Ebben is van valami. Ugyanakkor a nemesítés üzlet is, mert egy fajtának az előállítása nagyon sok pénzbe kerül, de ezek a fajták, miután elismerésre kerülnek, pénzt hoznak, ebből tud egy nemesítő program fennmaradni. Sajnos a nemesítők nagyon ritka szövésű hálóval dolgoznak és óriási anyagot kell tesztelniük. Csak úgy érdekességképpen mondom, hogy húsz hektáros tenyészkertünk van, amin hetven-nyolcvanezer genotípus van elvetve. Hetven-nyolcvanezer kis parcella, ebben benne vannak az egysoros parcellák és a teszt parcellák is. Ennek már az ügyvitele is elég bonyolult dolog. Ha a számoknál maradunk, akkor elmondhatom, hogy minden évben nagyjából ezer új genotípust hozunk létre keresztezéssel. Van, amikor húsz-harmincezer genotípust tesztelünk betegség ellenállóságra, minőségre, termőképességre, és mindig a legjobbak kerülnek tovább. A folyamat a végén a Nébih-nél évente körülbelül két új fajtát ismernek el.

– Próbáljátok azt a kőműves mondást cáfolni, hogy gyorsan, jól és olcsón dolgoznak és ebből mindig csak kettő igaz. De nektek az a cél, hogy jó termés, jó beltartalom, betegségellenállóság, mondjuk stressztűrés, mind a négy benne legyen abban a fajtában. Nekem termelőként az a fajta lesz a legjobb, ahol mind a négy a legjobb képességekkel van jelen.

– Nagyon fontos, hogy a nemesítésnek a haszna nem elsősorban a nemesítőt gazdagítja. Az új fajtának a haszna tulajdonképpen a termelőnél csapódik le, hiszen egy olyan fajtát kap kézhez, amely minél nagyobb termőképességű, jobb a betegség ellenálló képessége, magasabb a minősége, esetleg jobb a szárazságtűrő képessége, vagy a fagytűrő képessége. A haszon igazából mindig a termelőt érinti.

– Jártam Szegeden, a nemesítő intézetben, szenzációs dolog a labor, az üvegház, az a rengeteg próba, amit elvettek az üzem mögött. Jogosan lehet ez a szlogenetek: az innováció hagyománya. Egy hagyományos, lassan százéves nemesítő intézetet óriási érték! Mit is jelent ez az innováció hagyománya?

– A Gabonakutató 1924 óta létezik, és ez azért óriási érték önmagában is. A Gabonakutatót úgy alapították, mint Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet. Azóta szolgálja a termelőket, azóta állít elő fajtákat. Az elmúlt időszakban rendkívül sokféle növénnyel foglalkozott a Gabonakutató, például kenderrel, olajtökkel, görögdinnyével. Most is gyakorlatilag talán Magyarország legtöbb növényt nemesítő intézete vagyunk. Akkor is, ha már csak közel húsz növényi fajjal foglalkozunk, első sorban gabonafélékkel.

– Melyik a legérdekesebb?

– Számomra természetesen a búza. Foglalkozunk őszi és tavaszi búzával, durumbúzával. A durumbúza termesztés az 1980-as évek óta van jelen Magyarországon. Az egyik vezető elődöm Dr. Barabás Zoltán akadémikus volt az úttörő ebben: Törökországból hozott őszi típusú durumbúzákkal kezdte. Eleve innováció és bravúr jó minőségű őszi durumbúzát előállítani. Mivel ez a faj többnyire tavaszi, nagyon nehéz a télálló képességét javítani. Az őszi kenyérbúzából kapja a télállósági géneket, az őszi kenyérbúza viszont lerontja a durumbúza minőségét. Ez egy komoly innováció volt akkoriban. Később létrehoztunk olyan fajtákat, amelyek a prémium kategóriába tartoznak, és már közel harminc éve vannak köztermesztésben. Legismertebb fajtánk a GK Bétadur, amelynek béta karotin tartalma miatt gyönyörű borostyánsárga szeme van. De vannak ennél korszerűbb durumbúza fajtáink.

Tovább folytatva az innovációk sorát, mi állítottunk elő először tavaszi tritikálét, és mi állítottunk elő Magyarországon őszi zabot. A szegedi intézet volt az első, ahol egy búzafajtát szabadalmaztattak (GK Kincső). Azóta több mint nyolcvan szabadalmaztatott, illetve fajta oltalommal védett fajtánk van. Mindegyik új növényfajtánkat igyekszünk szabadalmaztatni vagy oltalmazni.  Az elmúlt esztendő végén ismerték el a századik és a százegyedik kenyérbúza fajtánkat GK Szatmár és GK Hortobágy néven.

– És melyik a legritkábban előforduló?

– Különleges inkább. Az alternatív növények közül foglalkozunk olajlennel, pohánkával, moharral, kölessel, foglalkozunk olyan különleges kalászossal, mint a tönkölybúza, sőt kísérleteink vannak beállítva alakorral és tönke búzákkal is. Emellett foglalkozunk cirokfélékkel, beleértve a szudáni füvet is. Nemesítünk természetesen árpát, tritikálét, zabot, kukoricát, szóját, napraforgót is.

– Ez passzol a századik évhez.

– Igen, tényleg. Nagyon széles a portfóliónk, és mindig arra törekszünk, hogy minden növény fajból olyan széles portfóliót tudjunk felmutatni, ami minden termelői igényre tud adni választ. Van magas minőségű, nagy termőképességű, prémium, tehát javító minőségű búzánk. Ha azt mondja valaki, hogy szuper ökológiai termesztésre alkalmas, nagyon jó bokrosodó képességű, gyomelnyomó képességű, nagyon jó betegségellenálló képességű fajtára van szükség, az is van. A GK Arató, nagy termőképességű, a GK Csillag, szintén nagy termőképességű, kiváló alkalmazkodó képességű, a GK Szereda korai, rekordtermésre képes, sárga rozsda ellenálló fajta. A GK Pilis az ökológiai tesztekben a legjobbak közt szerepel, ilyen jellegű vizsgálatokat is végzünk. Az innováció a Gabonakutató részéről létkérdés, és maga a nemesítés az innováció.   

– Hagyomány meg van bőven, hiszen ott a száz év.

– Száz év alatt sok érték összegyűlt…

– Hány helyen van kutató állomásotok az országban?

– Három fontos helyünk van, a szegedi központ és a szegedi tenyészkert mellett Kiszomboron van egy nagy földterülettel rendelkező gazdaság, ahol a vetőmag előállítást végezzük és nemesítünk. Emellett Táplánszentkereszten, Szombathely mellett van egy nemesítő állomásunk. Ezenkívül van egy kisebb agrotechnikai állomásunk, amely Fülöpszálláson van, Bács-Kiskun megyében.

– Tőled is megkérdezem, nyilván tudjuk, vagy sokan tudjuk a választ rá, hogy miért magyar fajtát tartsunk. Termelőként az a célom, hogy olyan cégek, olyan nemesítő házak termékei jelenjenek meg nálam, aki legalább vallja, hogy Magyarországon állítják elő a vetőmag nagy részét. Ezt sok szempontból fontosnak tartom! Nem csak a vegyél hazait elv miatt, hanem nyilván a hazai rögön előállított vetőmag azért valamilyen módon genetikailag már tartalmazza azt, amire nekem hazai termelőnek szükségem van. De inkább tőled akarom hallani, hogy miért magyar fajtát vegyünk? Mitől jobb egy hazai nemesítésű búza, tritikálé, árpa mondjuk, mint egy másik földrészről érkezett?

– Nagyon fontos, hogy egy ország szuverén agrárgazdaságot tudjon magának. Láttuk most, egy háborús helyzet milyen nagy problémát tud okozni a gabona ellátásban. Na most, ha Magyarországnak nincsenek saját fajtái, sőt saját intézményrendszere, amiben a saját fajtáit állítja elő, egy bizonyos függőségben van mindenképpen. Tehát nagyon fontos lenne az, hogy Magyarországon állítsanak elő, magyar tulajdonú intézményekben magyar fajtákat, hiszen ekkor az összes hozzáadott értékből származó haszon Magyarországon fog lecsapódni. A külföldi tulajdonú nemesítő intézmények zömében most már Magyarországon végzik a szelekciós munkát. Tanulva a múltból, mert a hazai kontinentális éghajlati körülmények között a külföldön nemesített és behozott fajták nagy része elvérzik a teszteken. Ám amelyeket Magyarországon állítanak elő, azok nagyon jó versenytársaink. De ennek ellenére én azt mondom, hogy a Magyarországon előállított, magyar tulajdonú cégeknél előállított fajták minden haszna a magyar nemzetgazdaságot fogja gazdagítani.

– Ez egy közgazdasági tényező.

– Még fontosabb dolog az, hogy a magyar fajták semmivel nem rosszabbak, sőt én azt mondom, hogy inkább jobbak, mint a külföldi fajták. Elég, ha megnézzük a GOSZ-VSZT-NAK éves kísérleti hálózatát. Nézzünk meg három egymást követő évet, és nézzük meg a szegedi fajtákat. Mindig vannak magyar fajták az elsők között a termőképességben, és majdnem mindig az elsők a szegedi búzafajták a fehérjetartalom vagy a nedves sikértartalom területén. Tehát nincs semmilyen olyan indok, ami azt mondaná, hogy hátrébb kell sorolni a hazai fajtákat a külföldiekkel szemben. Én inkább promóciós, gazdasági dolgokat sejtek a háttérben, amelyek miatt egy kicsit a magyar fajták szerepe hátrébb sorolódott. Negyvenöt-ötvenöt százalék körül van hazánkban a magyar fajták és a külföldi fajták aránya, a külföldiek javára. És ez nem indokolt. Hiszen a szegedi fajták is úgy vannak számon tartva, mint stressztűrő fajták. A stressztűrésben gondolok az abiotikus stresszekre, tehát az élettelen stresszre, mint szárazságtűrés, hidegtűrés, sótűrés illetve a biotikus stresszekre, mint például a betegség ellenálló képesség, és a másik nagyon fontos tulajdonságuk a beltartalmi minőség. Tehát a magas fehérjetartalom, a magas nedves sikértartalom, kiváló kenyérsütési minőség, tészta minőség a durumbúzánál. Tehát ez a szegedi fajtáknak a jellegzetessége, és én úgy gondolom, hogy ezt nem lenne szabad kihagyni. Sajnos a közgazdasági környezet miatt pillanatnyilag ugye az egyoldalú termés hajszolás van, és nem nagyon veszik figyelembe a minőséget.

– Ha az én véleményemet kérdezné valaki, akkor azt mondanám, hogy nektek nemesítőknek nem is az a feladatotok, hogy a piac működését próbáljátok megváltoztatni, mert az nem fog menni, viszont alkalmazkodni hozzá annál inkább. És ebbe az irányba menne el a következő kérdésem is, hogy nem csak a piaci környezet változik, hanem az időjárás is. Most elönt minket a víz, én személyesen is hiányoltam már, hogy nem volt elég csapadék, most meg kicsit erodáltabb területeken nem győzzük a földet visszahordani a tetejére. Hol sok a víz, hol kevés, rosszkor jön, amikor jön, akkor sok jön, amikor nem jön, akkor semmi nem jön. Óriási a légköri aszály, a talaj szárazság, a csapadék mentes időszak, az erős napsütés, az UV sugárzás. Hogy tudtok ezekre a nemesítésben felkészülni? Van erre víziótok, már most a következő tíz évre? Tudod azt mondani: Zolikám, nyugodjál meg, még szárazabb lesz, és még szárazságtűrőbb növényeket nemesítünk?

– Válaszolni kell ezekre a kérdésekre feltétlenül. De még a fenntartható gazdálkodást is figyelembe véve, arra kell számítani, hogy ugye csökkentenünk kell a földjeink kémiai terhelését. Nincs más út, mindenképpen a nemesítésnek kell válaszolni a környezet változására. Túl vagyunk egy olyan 2022-es esztendőn, amikor Délkelet-Magyarországon a kukoricatermés nyolcvan százaléka elbukott, és egy olyan éven, amikor Magyarországnak kukoricát kellett importálni. Nem is tudom, hogy valaha volt-e ilyenre példa…

– Amióta feljegyzések vannak, azóta nem volt.

– Sajnos akkor ez egy negatív rekord. A nemesítőknek erre készülni kell, és készülnek is. Tehát nekünk például, most búzánál maradva, van egy olyan szárazságtűrési, nemesítési programunk, ami gyakorlatilag a bejelentés előtt álló fajtáinkat teszteli szárazságtűrő képességre. Van egy eső árnyékoló berendezésünk, amellyel a fajtákat csapadék hiányos körülmények között tudjuk tesztelni. Össze tudjuk hasonlítani a fajták reakcióját a víz megvonásra és így eredményesen tudunk szelektálni. Példaként említhetem a GK Szereda korai búzafajtát, ami 2021-ben kapott állami elismerést. Ez a fajta nagyon jól szerepelt a 2022-es évi aszályban. Nekünk mindig voltak szárazságtűrő fajtáink, csak ezek a rotációban szépen, lassan kikopnak, és mindig vannak újak, amelyek esetleg jobbak ennél. De érdemes pár szót szólni a kukoricáról is. Ott van a híres Sarolta nevű fajtánk, amely korai fajta, és nagyon jó szárazságtűrő képességű. Ez ugyebár egyre értékesebb tulajdonság, ahogy a klíma változik. És van egy másik kukorica hibridünk, a GK Bajnok, ami egy középkategóriás, 390-es FAO csoportba tartozik, és inkább a nagy termőképességével tűnik ki. A kukorica nemesítési vonalon vannak szuper korai hibridjeink, amelyek akár másodtermesztésben is hasznosíthatók, ez egy új terület tulajdonképpen, másodvetésben is, akár silózás, akár szemes kukorica esetén. Tehát 200-as FAO számú kukoricákról van szó, és van egy másik nagyon jó tulajdonságuk, hogy nem kell őket szárítani. Nagyon jó a víz leadásuk, és mivel koraiak, gyakorlatilag gazdaságosan lehet előállítani a kukorica árualapot velük.

– Vizsgáljátok az egészet növényvédelmi szempontból is? Ez azért érdekes, mert a klíma változással rengeteg új kórokozó, kártevő érkezik ide a Kárpát-medencébe, amik eddig télen elfagytak, nem volt neki jó az idő, most meg már vígan lébecolnak, röpködnek akkor is, amikor nem kéne, egyre nagyobb számban, egyre nagyobb a gradációjuk. Tesztelitek a meglévő fajtákat is erre?

– Igen, ötven éves múltra tekinthet vissza a rezisztenciakutatás, mely során elsősorban a toxin termelő gombákkal szembeni ellenállóképességet vizsgáljuk kalászosokban és kukoricában. Olyan kutatási, olyan tesztelési protokollt dolgoztunk ki, amely világszerte kezd elterjedni. A kalászosokban kalászfuzáriummal szemben jó ellenállóságú, tehát fuzáriummal kevésbé fertőződő fajtákat állítunk elő. Régóta koncentrálunk a betegség ellenálló képességre történő szelekcióra, és ahogy említetted, a klímaváltozás új betegségeket hoz ide. 2014-ben óriási kárt okozott a sárgarozsda Magyarországon. Azelőtt a sárgarozsda gyakorlatilag egy ismeretlen betegség volt a búzában. Azóta megtanultunk együtt élni vele, de ez a gyenge idei tél nagyon kedvez neki, úgyhogy szeretném is felhívni a gazdatársak figyelmét, hogy ha nem lesz komoly fagy, a sárgarozsda elő fog fordulni, és nagy károkat tud okozni.

– Félünk ettől nagyon. A napokban kimentem a fiammal megnézni a búza vetéseinket, és az árpánál azt mondom már érzi a tavaszt. Még egy kicsi ilyen idő, és elkezd szárba indulni, aztán majd nézhetünk nagy szemekkel, hogy jön rá a márciusi fagy, és nem kell sok árpát betakarítani idén…

– Ez tényleg így van. Nem jó, ha az őszi kalászosok túllendülnek, vernalizálódnak és utána megindul a bokrosodási csomó után a szárba indulás folyamata. Onnantól kezdve rohamosan megszűnik a télálló képesség, és fogékonyakká válnak a fagyokkal szemben.

– A vége felé muszáj megjegyeznem valamit. Említetted a Csillag fajtátokat. Mi lehetne autentikusabb egy szegedi kutatónál a Csillag névnél, az nálatok nagyon megy… Van börtön Csillagban, van búzafajta.

– Ezt az összetételt még nem hallottam, köszönöm szépen. De semmi köze a Csillag börtönnek a Csillaghoz. A GK Csillag Magyarország egyik legnagyobb területen termesztett őszi búza fajtája. Egy igazán kiváló búza.

– A börtön is az, az egy stabil intézmény, ott nem lehet viccelődni.

– Ez igaz, és a Csillag is egy nagyon stabil búza, nagyon stabil a minősége, nagyon jó a télálló képessége, nagyon jó az állóképessége, nem dől meg. Egy tarkalászú búza, mely rekord terméssel tudja megörvendeztetni a termelőket. Általában egy-két tonnával alá szokták becsülni a termést, mindig kellemes a meglepetés. És annak ellenére, hogy kiskalászú búza, nagyon szép nagy szeme van. Sokan meg szokták kérdezni, hogy mitől lesz egy fajta nagy fajta. Sokat gondolkodtam ezen, mert igazából semmiben nem olyan különleges. Inkább az a legfontosabb tulajdonsága, hogy semmiben sem rossz. Tehát nem okoz csalódást. Aki biztosra akar menni ezt a fajtát termeli. Volt négy vagy öt olyan esztendő, amikor ez volt Magyarországon a legnagyobb területen termesztett fajta. Most más fajták vannak az élen, de mindig ott van az élbolyban a GK Csillag, mindig ott van az élbolyban a Gabonakutató!

agrotrend.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés