A gabonavetések gyomirtása fokozott figyelmet érdemel

A gazdálkodó szakember gyomok elleni küzdelme két pólusra bontható. Az egyik a termeléshez szükséges mechanikai műveletek sora (talaj-előkészítési munkák, stb.) a másik a rendelkezésre álló kemikáliák alkalmazása.

A gyomok ellen folytatott harc eredménye mérhető rövid és hosszútávon. Az agrotechnikai műveletek hatását lassan, hosszú távon lehet megfigyelni. A gyomirtó szerek kezelésének eredményeit a kezelést követően 1-2 héten belül értékelni lehet.

A gyomok elleni védekezés legjobb módszere, ha mind a két eljárást az adott helyzethez mérten alkalmazzuk.

A növénytermesztés sok esetben csak a látványos eljárásokat alkalmazza, megfeledkezik vagy anyagi gondok miatt lemond a hagyományos, talajforgatásos művelésről. Jelenleg mind két tevékenység hatása megfigyelhető a gabonaterületek gyomosodásánál.

Az agrotechnikai műveletek megváltozását legjobban az évelő gyomok elterjedésénél lehet lemérni. Az országos gyomfelvételezési adatok szerint a mezei acat (Cirsium arvense) a gyomnövények fontossági sorrendjénél 1950-ben a második, 1970-ben a harmadik, 1988-ban a tízedik, 1997-ben ismét a második lett.

Az 1960-as évek végétől a nagyteljesítményű erőgépek megjelentek a mezőgazdaságban. Ezek lehetővé tették a talajok mélyművelését, ami nem kedvez az évelő gyomoknak. A termelésben alkalmazott gyomirtó szerek hatásával együtt 1988-ra jelentősen visszaszorult az acat.

Az energiahordozók árnövekedésének hatása a mezőgazdaságot sem kerülte el. A megnövekedett árak a talajművelésnél a költségtakarékos, sekély művelések elterjedését eredményezték. Ahol lehetséges, a gabonavetések talaját tárcsás művelőeszközzel készítik elő a vetésre (pl. napraforgó-területek).

Közismert, hogy ezek a művelő eszközök az évelő gyomok földben található szaporítóképleteinek felaprításával, táblán való széthurcolásával a hozzájárulnak azok terjesztéséhez. Részben ennek tulajdonítható, hogy

az acat felszaporodása hihetetlen mértéket öltött.

Az ötödik országos gyom felvételezési adatok szerint (2007-2008 év) az őszi búza vetésterületeken a mezei acat nyár eleji fertőzöttsége 1,5572% volt, a gabona-betakarítás után a tarlón mért eredmény 2,1591% volt. A gyomnövények fertőzési fontosságát tekintve mindkét esetben a negyedik helyet foglalta el. Az adatok további elemzéséből megállapítható, hogy az alkalmazott termelési eljárások mellet a mezei acat fertőzöttsége nem csökken.

A hazai növénytermesztési eredmények kemikáliák nélkül nem képzelhetők el. Szükség van a kemikáliákra a növényi betegségek gyógyítására, rovarok elleni szerekre, a gyomnövények ellen pedig a gyomirtó készítmények nélkülözhetetlenek. A mezőgazdaságban az engedélyezett gyomirtó szerek száma meghaladja a százat.

A készítmények hatása nem egyforma. A gyomirtó szerek nem csodatevők. Szelektíven hatnak a permetezést követően a gyomnövényekre, egyeseket elpusztítanak, másokon kisebb hatást idéznek elő, vagy közömbösen viselkednek a készítménnyel szemben.

A termesztett kultúráinkban a felhasználható növényvédő szerek köre meghatározott. Esetenként az engedélyezett gyomirtó szer hatása bizonyos gyomnövény ellen gyenge. Viszont van olyan termesztett növény, ahol vegyszerrel jól irtható. Így van ez a mezei acatnál is – ami egy évelő gyomnövény – napraforgóvetésben nehezen irtható, viszont gabonavetésekben a hormonhatású készítményekkel kiválóan lehet gyéríteni.

Ezért minden olyan vetésterületet érdemes átnézni, ahol a gabonát napraforgóvetés követi és mezei acat fertőzés van, ilyen esetben a vegyszer megválasztásánál a gyomnövény ellen hatékony készítményt kell szerepeltetni.

agrotrend.hu /  dr. Kádár Aurél