Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Kertészet

Feje tetejére állt a világ a bodza körül

Bajban vannak a hazai bodzatermesztők, mert jelentősen csökkent a pandémia után a bodza felvásárlási ára. Ezt a gyümölcsöt a járvány alatt jó áron lehetett értékesíteni, mert igen magas a vitamintartalma és hatásos immunerősítő – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának elnöke, Csizmadia György.

A bodza fölhasználása 95 százalékban ételfesték a benne levő magas vörösszínanyag-tartalom miatt, viszont a fölszaladt árak miatt az élelmiszergyártók kiírták a receptekből – tudta meg az InfoRádió Csizmadia Györgytől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályelnökétől.

„Meg kell nézni minden piros termék összetételét, most már nem bodzát fogunk találni egy gumicukorban, egy joghurtban vagy egy gyümölcslében, hanem feketerépalevet vagy feketeberkenye-levet. A gyártók azt gondolták, hogy egy termékben a bodza nem túl magas költség, de összességében amikor vesz egy nagy gyár 80-100 tonna bodzasűrítményt, ott már nyilván nem mindegy, hogy az ára fölment háromszorosára” – vázolta Csizmadia György.

A gyárak ezért nem rendeltek, így összeomlott a bodzapiac, a töredékére zuhantak az eladási árak, pedig Magyarországon ma bodzával 1500 hektáron foglalkoznak hivatalosan, 6-700 bodzatermelő van.

Fotó: MTI / Cseke Csilla

Leszögezte, az emberek szeretnének egészségesebben élni, ám ez jól hangzik akkor, amikor

az energiaital-piac száguld, nem pedig a gyümölcslépiac.

„A probléma forrása, hogy a fogyasztói szokások átalakulása miatt a gyümölcsöt tartalmazó késztermékek piaca folyamatosan csökken. Ez okozza a relatív túltermelést, ami minden gyümölcsnél megvan, így a bodzánál is. Az emberek nem igazán fogyasztanak Magyarországon bodzalevet, bodzalekvárt, hiába ismert” – mondta.

A kulturális változások között megemlítette, hogy 20-25 éve egy étteremben 10-ből 9 ember valamilyen gyümölcslevet kért inni, ma viszont már nem az a kérdés, hogy milyet isznak, inkább az, hogy egyáltalán azt isznak-e. Ennek anyagi vonatkozása is van, hiszen a cukormentes, 100 százalékos gyümölcslevek ára meglehetősen borsos.

Csizmadia György úgy vélekedett, egy gombóc fagyihoz, egy cigihez, egy kávéhoz, egy kólához képest nem feltétlenül drága a gyümölcs. „Érdekes az emberek gondolkodása: megveszik a vitamint, de nem isznak narancslevet. Megeszik a halkapszulát, de nem esznek tonhalat. Ameddig az alapélelmezésünk egyre inkább hiányt szenved a magas beltartalom-értékű élelmiszerből, mert drága, multivitaminokkal igyekszünk pótolni” – nyomatékosította.

Egy-egy frissen facsart gyümölcslé több szer szedését kiválthatná, a bodza rendszeres fogyasztása például vastartalmú gyógyszerek szedését is helyettesíthetné, akár már napi fél deci bodzalé megivása is elég lehetne.

„Teljesen abszurd helyzet az, hogy mi most Magyarországon lefagyasztjuk a bodzát, por formájában eladjuk Kínának, ez a por elmegy az Egyesült Államokba, ott kapszulát gyártanak belőle, és az jön vissza Magyarországra. Miközben csak bodzalevet kéne inni” – összegzett Csizmmailto:info@inforadio.hu?subject=https://infostart.hu/gazdasag/2023/09/09/feje-tetejere-allt-a-vilag-a-bodza-koruladia György.

agrotrend.hu / Infostart / InfoRádió – Sipos Ildikó

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés